Könnyelműen nyúlunk hitelhez

A havi hiteltörlesztés aránya optimális esetben nem lépi túl a bevételek 30 százalékát, állítja Tomáš Šipula, a Partners Group Sk munkatársa, pénzügyi tanácsadó. A Focus ügynökség által végzett felmérés alapján azonban a háztartások több mint 36 százaléka ennél magasabb összeget fordít hiteltörlesztésre, ami a háztartás normális működését veszélyezteti. „A havi bevétel elosztásának optimális pénzügyi arányai a 10:20:30:40” – magyarázta Šipula. Ez azt jelenti, hogy 10 százalékot kell félretenni pénzügyi tartalékként, további 20 százalékot tartós befektetésekre, például életbiztosításra, nyugdíjbiztosításra kell költeni. A bevételek legfeljebb 30 százaléka mehet el a hitelek törlesztésére, a háztartás fenntartására, a mindennapi fogyasztásra pedig legfeljebb 40 százalékot kellene fordítani. „A mindennapi fogyasztás terén a legtöbben komoly hiányosságokat mutatnak, az emberek többsége nem tudja, hogy mennyit is költ havonta – jelentette ki a szakértő. – A költségeket pontosan kellene vezetni, és szükség esetén szabályozni.” Šipula szerint az egyik legszívósabb hiedelem, hogy azért nem tudunk spórolni, mert túlságosan alacsony a jövedelmünk. „Az ok azonban nem a jövedelem nagysága, hanem az, hogy a kiadások nincsenek arányban a bevételekkel” – állítja a pénzügyi tanácsadó. Túl sok a kölcsönA spórolásra való képtelenségnél is nagyobb probléma a háztartások eladósodottsága. A felmérés eredménye alapján az emberek több mint 38 százaléka az optimálisnál nagyobb összeget fizet havonta a hitelek törlesztésére. Šipula szerint legfeljebb a jelzálogkölcsön lenne a megengedett, a háztartási cikkeket, gépkocsikat nem lenne szabad hitelre vásárolni. „Az áruhiteleket, a nem banki intézményektől felvett kölcsönöket minél gyorsabban törleszteni kell” – jelentette ki a szakértő. Az emberek több mint egyharmada azonban rendszeresen él a részletfizetés, a hitelkártyák vagy az áruhitelek nyújtotta lehetőséggel. A felmérés szerint a háztartások 19 százalékának van áruhitele, 45 százalék pedig vásárolt már részletre, ami szintén a hitelek kategóriájába tartozik. Egyre népszerűbb azonban a bankkártyák nyújtotta lehetőség, a számlahitel, amikor többet költünk el a bankkártyánkkal, mint a fedezet, és a következő hónapokban törlesztjük a különbözetet. Hosszú távú megtakarításA lakosság több mint kétötöde, 41%, a szélesebb értelemben vett család segítségére támaszkodna pénzügyi problémák esetén. Ennél csak egy kicsit magasabb azoknak az aránya (43%), akik valamilyen biztosítási termékkel – élet-, baleset-biztosítás – védik magukat arra az esetre, ha valamilyen okok miatt egy évnél hosszabb ideig megszűnne a család bevételi forrása. Nem gondolunk eléggé a nyugdíjas korunkra sem, az emberek 62 százalékának csak kötelező nyugdíjbiztosítása van. Ezek fele úgy véli, hogy nem tud félretenni nyugdíjas éveire, 12 százaléka bízik az állami gondoskodásban, 19 százalékot pedig nem érdekel ez a téma.