Kivárni a megbeszélések végét

„Nincs olyan szerződés a világon, mely képes pontosan szabályozni a szerződő felek viselkedésének minden elemét.” Somogyi Tibor felvételeA jobbközép pártok a kormányalakításról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban hírzárlatot rendeltek el. Ön ezt helyesli?

Ha megtartják, akkor mindenképpen jónak tartom. Természetesen a sajtónak kellemetlen, és a közvélemény is információra szomjazik. Ugyanakkor mivel koalíciós tárgyalások álláspont- és érdekellentétek nélkül nincsenek, a nyilvánosság nyomása alatt sokkal nehezebben folytathatók a megbeszélések, és zavartalanabb a párbeszéd, ha a nagyközönséget csak az eredményről tájékoztatják. Főleg akkor, ha a felek között nincsenek áthidalhatatlan ellentétek. Az alapján, ami eddig nyilvánosságra került, azaz hogy nagyjából ki milyen posztokra pályázik, úgy tűnik, nincsenek nagy átfedések.

Említette, akkor jó a hírzárlat, ha megtartják. A kereszténydemokraták már megszegték.

ĺgy van, és a közvéleménynek elsősorban a megszegőt kellene büntetnie, mert ennek a kormánynak nem szabadna olyan alapon működnie, hogy megszegi a megállapodásokat. Ez nemcsak a mostani esetre, hanem a későbbiekre is vonatkozik. Az elmúlt kormány nem utolsósorban ettől szenvedett leginkább.

És talán attól, hogy a koalíciós szerződés nem tartalmazta a játékszabályokat, csak a minisztériumok szétosztását. A mostani szerződésben állítólag a játékszabályokat akarják megfogalmazni.

Ezzel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok. Nincs olyan szerződés a világon – és nem csak politikaira gondolok –, mely képes volna pontosan szabályozni a szerződő felek viselkedésének minden egyes elemét. Vannak váratlan helyzetek, kiszámíthatatlan tényezők, melyeket nem lehet szabályozni. Ugyanakkor minden szerződésnek van egyfajta szelleme. Ezt a felek vagy átérzik, vagy nem. Ha átérzik, akkor nemcsak az írott egyezséget tartják be, hanem annak szellemét is, ami már vonatkoztatható a váratlan helyzetekre is. A leendő partnereknek elsősorban a szerződés szellemében kellene megegyezniük, ami már morális dimenzió, de a politikában is beszélhetünk erkölcsről. Ettől függetlenül az sem mindegy, hogy a szerződés mennyire lesz részletes és precíz.

Mivel programjuk alapján és ideológiai szempontból közel álló pártokról van szó, van esély arra, hogy a szerződésnek lesz „szelleme” is?

Reméljük. Az előző kormányprogrammal és koalíciós szerződéssel nemcsak az volt a baj, hogy sok mindent nem szabályozott részletesen, hanem az is, hogy bizonyos dolgokat kétértelműen fogalmazott meg, amit később többféleképpen lehetett értelmezni. Ennek oka az lehetett, hogy már a szöveg írásakor eltérések voltak a megegyezés szellemében, azaz a szerződő felek eleve másként kívánták, mint ahogy papírra vetették, ezért kiskapukat hagytak maguknak. Remélhetőleg most nagyon kevés, a lényeges dolgokban pedig egyáltalán nem lesz ilyen kiskapu.

Azokból a politikusokból, akiknek a neve a hírzárlat ellenére kiszivárgott a nyilvánosságra, ön szerint összeállhat olyan kabinet, mely megvalósítja a szükséges reformokat?

Van rá remény. Nemcsak azért, mert szükség van a reformokra, tehát létezik egyfajta belső igény, hanem mert az országra óriási külpolitikai nyomás is nehezedik. Ennek a kormánynak létkérdése lesz, hogy sikeres legyen az integráció, különben megbukik. Végignézve a listán úgy tűnik, a legtöbb miniszterjelölt reformpárti, van bizonyos koncepciója, szakértőket is fel tud sorakoztatni maga mellé – de hamarosan kiderül, valóban reformpártiak-e.

A politikusok szerint a megbeszélések konstruktívak, viszont a háttérinformációk kemény tárgyalásokról szólnak. Az egyes posztok elosztásával, főleg a belügyi tárcával kapcsolatban vannak viták. Mi lehet ennek az oka?

Az a gond, hogy a belügyminisztériumot a Kereszténydemokrata Mozgalom szeretné megszerezni, ezenkívül a házelnöki funkciót is magának kívánja. Ha ezt a kettőt összekapcsolom, akkor a dolog mögött alapvetően politikai problémát látok. A KDH attól tart, hogy a választási rendszer kombináltra vagy többségire való esetleges megváltoztatásával a jobboldalon háttérbe szorulhat az SDKÚ-val szemben, mint ahogy a támogatottsága ma is majdnem csak a fele az SDKÚ-énak. Ezért a KDH számára létkérdés, hogy reprezentatív, lényeges befolyással bíró posztokat szerezzen meg. Akár van a kormányfőnek helyettese, akár nincs, általában a belügyminiszter szokott lenni a kabinet második legerősebb embere. A kereszténydemokraták tehát szeretnék informálisan megszerezni a második elfogadott pozíciót a kormányban, mely ráadásul sikertárca, hiszen Ivan Šimko vezetésével a minisztérium az utóbbi hónapokban eredményes volt.

Viszont a KDH nem a második legerősebb párt ...

ĺgy van, de ha megszereznék az említett két funkciót, akkor demonstratívan ők válnának a második legerősebb párttá. Ez sem a kormányban, sem a parlamentben nem jelentene több szavazatot, de ezzel tetszeleghetnének.

Helyes az, ha egy párt a nyilvánosság előtt erősebbnek akar tűnni, mint amilyen valójában?

Ennek helyességét nehéz megítélni. Egyértelműen helytelennek tartom viszont azt, hogy megszegték a megállapodást, és nyilvánosságra hoztak olyan dolgokat, amelyeket nem lett volna szabad. A többi a párt ambícióitól, célkitűzéseitől függ. Önmagában véve normális, hogy megpróbálnak erre játszani, hiszen minden párt nőni akar. A kérdés az, hogy megtartják-e a koalíció írott és íratlan szabályait.

Ha már az elején megszegik az íratlan szabályokat, mi várható később?

Mindenkiben ez a nagy kérdés fogalmazódik meg. Most a nyilvánosságnak a vétkes „orrára kellene koppintania”, és akkor a későbbiekben talán óvatosabbak lesznek.

A belügyi tárcán kívül van egy másik érdekesség is: az igazságügyi minisztériumért nem igazán vetekedik senki. Ön szerint mi ennek az oka?

Nagyon kemény az a dió, amelyet itt fel kellene törni. A bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett e függetlenség elvét kellene megsérteni ahhoz, hogy a nem egészen tiszta bírói kart rendbe lehessen tenni. Ez nemcsak politikai szempontból, a különböző politikai ízű dolgok – például Lexa-ügy – esetében okozott gondot, hanem kimondottan köztörvényes ügyekben is – elsősorban a maffiatagok szabadon bocsátására gondolok. Valamit tenni kell, csakhogy egy jogállamban meg van kötve a miniszter keze. Olyan megoldást kell találni, hogy a jogállamiság ne sérüljön, viszont ki lehessen rúgni egyes bírókat.

Robert Fico bejelentette, hogy a Smer a parlamentben kemény ellenzék lesz. Ha a Smer kemény lesz, mire számíthatunk a HZDS-szel kapcsolatban?

A HZDS-nek belső problémái lesznek. Senki nem hajlandó együttműködni vele, aki pedig esetleg mégis hajlana rá, az a külpolitikai nyomás miatt ezt nem engedheti meg magának. Vagyis a HZDS belátható időn belül nem lehet kormánytag, és képviselőinek el kell dönteniük, hogyan képzelik szerepüket. Előfordulhat, hogy többen át akarnak lépni más pártba vagy frakcióba. Ha ez megtörténik, sőt ha a HZDS-es honatyák a kormánypártok felé húznak majd, a parlamentben kialakulhat egyfajta egyensúly, és akkor a HZDS nem lesz kíméletlen, kemény ellenzék.