<p>Már megkezdődtek a kormányprogram téziseinek összeállítását megelőző szakmai egyeztetések, de a folyamat még a kezdeti stádiumában van. „Az esélyeket egyelőre nem lehet megjósolni” – mondta lapunknak A. Nagy László, a Híd elnökségi tagja. A Híd szeretné a tézisek között látni teljes kisebbségi programját.</p>
Kisebbségi hivatal és vétójog kell
A párt kisebbségi önkormányzatok rendszerének a létrehozását javasolja. „A kisebbségi önkormányzatok nem öncélúan jönnének létre, az lesz a feladatuk, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben ne lehessen megkerülni magukat a kisebbségeket” – magyarázta lapunknak A. Nagy László, a párt elnökségi tagja. Szerinte teljesen új alapra kell helyezni a kisebbségi jogok meghatározását, amit azzal lehet elérni, hogy el kell ismerni az ún. majorizáció tilalmának elvét. Ez vétójogot adna a kisebbségeknek bizonyos meghatározott, őket érintő területeken, a kisebbségi nyelvek használatában, az oktatásügyben, és a kultúra területén.
Új kisebbségi hivatal
A kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról szóló jogszabály egy új, központi államigazgatási szerv felállításával számol, mely biztosítaná a kisebbségi kultúra támogatását, a kisebbségi kulturális intézményrendszer fenntartását. A párt ennek keretében hozna létre egy erős, a roma kisebbség problémáival foglalkozó osztályt. Ez a szerv helyettesíthetné a jelenleg sóhivatalként működő kisebbségi kormánytanácsot, és létrejötte esetén feleslegessé tenné a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi posztot is. Megfelelő önállósággal rendelkezne a kormányváltás esetére. A működéséhez közvetlenül az állami költségvetésből kapná a szükséges pénzt, ez az eredeti elképzelések szerint a szlovák kultúrára fordított összeg 12 százalékának felelne meg.
Szlovák–magyar párbeszéd
Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője legalább olyan fontosnak tartja a szlovák–magyar intézményesített párbeszéd megkezdését, mint a törvények elfogadását. „Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki, amely lehetővé teszi az összes, függőben lévő problémás kérdés megvitatását” – véli a szóvivő. Szerinte az említett három törvény szorosan összefügg egymással, ezért az egészet csomagként kellene kezelni. „Itt az ideje a szlovák–magyar viszony rendezésének, hiszen tudjuk, hogy e nélkül nem lesz nyugalom az országban, nem lehet megvalósítani az ugyancsak fontos gazdasági és regionális fejlesztési feladatokat” – magyarázta Petőcz. Szerinte a kompromisszumokat az egyes törvényeken belül kell keresni. „Egyelőre a törvényjavaslatokat még nem hozták nyilvánosságra, ezeknek egy konzultációs folyamat keretében kell elkészülnie, nyilvánvaló, hogy kompromisszumokra szükség van, de azoknak olyanoknak kell lenniük, hogy az egész kezdeményezés lényegét megőrizzék” – mondta a szakember.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.