Kisebbségek: mit javasolnak az ellenzéki pártok?

SDKÚ-DS
Ha az SDKÚ-DS választási programjában terjedelmesebb részt keresnénk a kisebbségpolitikáról vagy egy olyan fejezetet, mely részletesebben foglalkozna a legnagyobb – a magyar – kisebbséggel, akkor nem járnánk eredménnyel. A legnagyobb ellenzéki párt teljes kisebbségi programja A kultúra és a média című bekezdésben van elrejtve olyan címmel, hogy Tisztességes kapcsolatok a nemzeti kisebbségekkel. Mivel nem terjedelmes, teljes egészében idézhetjük: „Védeni fogjuk a nemzeti kisebbségek kulturális hagyományait, a nyelvüket és pozíciójukat. Mégpedig függetlenül attól, mely kisebbségről van szó. Ide sorolandók azok az esetek is, amikor Szlovákia konkrét területén éppenséggel a szlovákok vannak kisebbségi helyzetben. Határozottan és elszántan elutasítunk minden jogosulatlan követelést, de a kisebbségek jogos követeléseihez megértően fogunk viszonyulni.” A program egy egymondatos pontja (Támogassuk a ruszin nyelvet) szót ejt a ruszinokról mint sajátos etnikai társadalomról, az Egyértelmű szabályokat a roma közösségnek című részben pedig a romák szociális helyzetével foglalkozik. Arról, hogy Szlovákiában él egy több mint félmilliós magyar kisebbség is, az SDKÚ-DS programjából nem szerezhetünk tudomást. Márpedig ez azért is eléggé meglepő, mert épp ez a párt (s politikai jogelődje, az SDK) az 1998 és 2006 közötti időszakban, amikor partnerével, az MKP-val együtt volt hatalmon, kivette részét a magyar nemzeti kisebbség helyzetének javításából is. Az SDKÚ-DS programjának külpolitikai fejezete nem foglalkozik a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatokkal, magát az országot meg sem nevezi, mindössze fontosnak tartja „a Szlovákia szomszédjaival való békés és baráti kapcsolatokat”.

KDH
Ha bárkinek olyan érzése volna, hogy az SDKÚ-DS választási programja túl szűk teret biztosít a kisebbségpolitikának, az a KDH választási programjában még nagyobbat csalódna. A KDH ugyanis az állam kisebbségpolitikájával (beleértve a magyar kisebbséggel kapcsolatos politikát is) végképp nem foglalkozik. A romák beilleszkedése című részben olyan (főként szociális jellegű) intézkedéseket szorgalmaz, melyek a lakosság e részének a társadalomba való beolvasztását célozzák – a magyar kisebbséget egyáltalán nem említi. Tehát a szlovákiai magyaroknak – mint Szlovákia lakossága specifikus részének – a KDH választási programja egyáltalán semmit nem kínál (az SDKÚ-DS-hez hasonlóan). Bár a szlovákiai magyaroknak a KDH választási programja figyelmet sem szentel, külpolitikai részében a Magyarországgal való kapcsolatoknak viszonylag terjedelmes területet biztosít. Ebben a jószomszédi viszonyokra való törekvés kombinálódik azzal, hogy résen kell lenni a szomszéd állam elfogadhatatlan politikai lépéseit és törekvéseit illetően. A KDH szerint a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok „a külpolitika próbakövei”, s emellett „a jószomszédi viszonyhoz két félre van szükség”. A párt érdekeltnek mondja magát abban, hogy „a történelmi kérdések és traumák ne terheljék a szlovák–magyar viszonyt”, valamint „törekszik a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti szimbolikus kiegyezésre”. Hozzáteszi azonban, hogy nem fogja tűrni „a Szlovák Köztársaság belügyeibe való olyan beavatkozásokat sem, mint a magyar állam és a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok közti új intézményes kötelékek kialakítása vagy magyarországi jogi normáknak a Magyarország határain kívüli érvényesítése”, egyúttal pedig elutasítja „a Magyarországról Szlovákiába terjedő szélsőségességet és revizionizmust”.

SaS
A SaS választási programjának kisebbségpolitikája semmiben sem marad el az SDKÚ-DS és a KDH kisebbségpolitikájától. Szó szerint a magyar kisebbséget a program nem említi (külön fejezetet szentel a roma lakosságnak mint „szociálisan másokra utalt társadalomnak”). Az egyetlen mondat, melynek valami köze azért van a kisebbségpolitikához, a SaS-program külpolitikai részének az a kitétele, hogy „javítani kell a szlovák–magyar határ mindkét oldalán a nemzeti kisebbségek életét”. S lényegében ez minden. Úgy tűnik, az új párt is a szlovák pártpolitika sajnálatos hagyományát folytatja: nem törődni a szlovákiai magyarok gondjaival. Egészen más lapra tartozik a SaS határozott kiállása a szlovák–magyar államközi kapcsolatok kérdéseiben. A SaS az egyetlen olyan szlovák párt, mely közvetlenül és nyíltan úgy kezeli Magyarországot (Csehországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan), mint a legközelebbi szövetségest, melyhez Szlovákia nemcsak földrajzi, hanem történelmi és kulturális értelemben is közel áll. A SaS programja megállapítja, hogy a jelenkori szlovák–magyar kapcsolatok „a bősi vízlépcső megépítése óta még soha ilyen rosszak nem voltak, s a határ mindkét oldalának populista politikusai önös célból visszaélnek a nemzetiségek kérdéseivel”. E kedvezőtlen viszony megváltoztatása végett a SaS „a Magyarországgal való vitás kérdések politikától nem terhelt, tárgyilagos megoldásának keresését” javasolja, hozzátéve, hogy „a Magyarországgal való kapcsolatok alapvető javulását csak a hosszú távon világos politika eredményezheti, valamint annak keresése, ami összeköt bennünket”. Szorgalmazza a kapcsolatépítést „azokon a területeken, melyek pozitívan alakulnak: a gazdaságban, a határközi és regionális együttműködésben, a kölcsönös kulturális programokban, biztonsági téren”, s kifejezi abbéli reményét, hogy „a pozitív példák felmutatása visszaállíthatja a kölcsönös bizalmat nemcsak a két ország politikai képviselői, hanem az átlagemberek és a kisebbségek közt is”.

MKP
Az MKP a kisebbségi politika átfogó programját kínálja. Ami nem meglepő, mert ez a kérdéskör a párt politikai tevékenységének súlypontját alkotja. A program kitér a Szlovákiában élő magyarok politikai képviselete s a regionális és helyi önkormányzat kérdéseire, foglalkozik a kultúra, az iskolaügy, az anyanyelvhasználat, az identitástudat kérdéskörével, valamint a történelmi eseményeknek a magyar kisebbség helyzetére és a szlovák–magyar kapcsolatok alakulására gyakorolt hatásával. A kisebbségpolitikának szentelt fejezetet a program bevezető részében szerepel, a kisebbségi gondok orvoslására vonatkozó javaslatok más fejezetekbe is beépülnek. Valamennyi javasolt intézkedés a szlovákiai magyarok joghelyzetének javítását célozza, valamint problémamentes fejlődésük törvényi és más garanciáinak megerősítését. Az MKP Szlovákia szomszédpolitikájában kulcsszerepet tulajdonít Magyarországnak, programjában a szlovák–magyar államközi kapcsolatoknak külön fejezetet szentel. Ebben a párt kifejti, hogy elsődlegesen a „jó szlovák–magyar kapcsolatok megteremetése” a célja. Hangsúlyozza a kisebbségpolitika jelentőségét a kétoldalú kapcsolatok alakulását illetően, szorgalmazza „a magyar–magyar kapcsolatok korlátlan szélesítését” (vagyis a kisebbségi magyaroknak az anyaországiakkal való kapcsolatait).

Híd
A Híd párt is átfogó kisebbségpolitikai programot kínál választási dokumentumában. Amint az MKP esetében, ez e helyt sem meglepő, tekintettel arra, hogy olyan politikai szubjektumról van szó, mely elsősorban a kisebbségi magyarok támogatására számíthat. Programja bevezetőjében a Híd „a magyarok és a szlovákok közti megbékélés pártjának mondja magát, a magyarok egymás közti megbékélése, valamint a többi nemzeti kisebbség és etnikai csoport közti megbékélés pártjának”. A kisebbségi oktatás, kultúra és anyanyelv területét érintő javaslatait illetően abból indul ki, hogy „a Szlovák Köztársaság többnemzetiségű, többnyelvű és multikulturális ország”, ugyanakkor leszögezi, hogy „a sikeres nemzetiségpolitika és a kisebbségi jogok hatékony védelme Szlovákiában – jelenleg is, már EU-tagállamként – csakis a többség támogatásával lehetséges”. Ebben a Híd minden bizonnyal azonos véleményen van az OKS-szel, jelöltlistáján ugyanis e párt négy képviselője is szerepel. Az OKS választási programja tartalmaz egy rövid, de a kisebbségekkel szemben annál előzékenyebb fejezetet (Korrekt politikát a nemzeti kisebbségek viszonylatában címmel), mely magába foglal olyan szándékokat is, mint a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény meghozatalát, annak az elvnek az elfogadását, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben a képviselőik bevonásával kell dönteni, a kisebbségi kultúra állami támogatásának függetlenítése, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya előszavának megváltoztatása (a nemzeti elvet a polgári váltaná fel). A Híd nemcsak a kisebbségiek helyzetének törvény által garantált javítását szorgalmazza, hanem azoknak a jogi normáknak az eltörlését is, melyek a kisebbségi jogok érvényesülését bonyolítják. Az MKP-val szemben a Híd a választási programjában szerény teret szán a szlovák–magyar államközi kapcsolatoknak (egyetlen mondatot). Kimondja, hogy a párt prioritásai közé tartozik a Magyarországgal való kölcsönös kapcsolatok javítása, miközben ezt a kérdést a visegrádi négyek együttműködésének tágabb összefüggéseibe helyezi.

*****

Az elemzés rámutatott arra, hogy az ellenzéki pártok kisebbségpolitikája (ezen belül „magyarpolitikája”) közt jól kivehető, az etnikai hátterükből fakadó eltérések vannak. A „szlovák” pártok (SDKÚ-DS, KDH, SaS) a szlovákiai magyarok problematikájának semmilyen figyelmet nem szentelnek, mintha a honi magyarok helyzete nem is érdekelné őket s mintha ezt a kérdéskört a „magyar” pártok ügyének tartanák. Ezzel szemben a „magyar” pártok (MKP, Híd) számára ezek a kérdések kulcsfontosságúak.

A kormánypártok programjával ellentétben a „szlovák” ellenzéki pártok választási programjának nincs sem nyílt, sem rejtett kisebbségellenes (magyarellenes) tüskéje – kérdés viszont, elegendő-e ez ahhoz, hogy e pártok, ha esetleg kormányt alakítanának, elő tudjanak terjeszteni egy valamirevaló kisebbségpolitikai programot. Magyarországgal kapcsolatban mind a „szlovák”, mind a „magyar” ellenzéki pártok az együttműködés, nem pedig az ellenségesség szellemében lépnek fel, támogatják a szlovák– magyar együttműködést, a kétoldalú kapcsolatok átfogó javulását szorgalmazzák.

(Grigorij Mesežnikov; a szerző politológus, az IVO társadalomkutató intézet elnöke. Az írás az Infovoľby és az Új Szó számára készült. Csanda Gábor fordítása.)