Kezdjük elfelejteni Trianont?

Nemcsak a szlovákok, hanem a szlovákiai magyarok is Csehszlovákia 1918-as megalakulását tartják az egyik legpozitívabb történelmi eseménynek az elmúlt száz évből. Az IVO társadalomkutató intézet megrendelésére végzett felmérés alapján a magyarok 51 százaléka 1–3-as osztályzatot adott egy 7 fokú skálán az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásának. Az ország megalakulása egyben az Osztrák–Magyar Monarchia végét is jelentette. A szlovák lakosság körében is ez a legnépszerűbb esemény a közvélemény-kutatók által felsorolt ötből, igaz, esetükben 70 százalék tartja jónak a csehekkel közös állam létrejöttét.

Trianon, Csehszlovákia
Az eredményt árnyalja, hogy a kérdezőbiztosok csak 5 eseményre kérdeztek rá, de a magyarok esetében akkor is meglepő az eredmény. A felmérés nemzetiségi szempontból reprezentatív volt, és az adatgyűjtést a Focus közvélemény-kutató ügynökség végezte idén október elején. „Valóban viszonylag magas a magyarok támogatottsága, de a szlovák lakosságéhoz képest alacsony – mondta lapunknak Zora Bútorová, az IVO elemzője. – Szerintem az 51 százalék arról tanúskodik, hogy a Szlovákiában élő magyarok jelentős mértékben azonosultak Csehszlovákia modern kori történelmével. Igaz, még mindig kisebb mértékben, mint a szlovákok, Trianon traumája még mindig jelen van, de korábban Csehszlovákia, jelenleg pedig Szlovákia lakosaiként elfogadják ezt.”
 

Nosztalgia
A Csehszlovákiához való ragaszkodás megmutatkozik abban is, hogy a magyaroknak mindössze 19 százaléka tartja pozitívnak a közös ország 1992-es szétválását, míg a szlovákok esetében ez az arány 43 százalék. „Mi ilyen jellegű felméréseket már az ország szétválása előtt is készítettünk, ezek mindig azt mutatták, hogy a magyar kisebbség úgy érezte, Csehszlovákia keretében jobban tudják érvényesíteni jogaikat, erősebb jogállással bírnának. A cseh–magyar kapcsolatokban sohasem volt olyan feszültség, mint a szlovák–magyar kapcsolatokban – magyarázta Bútorová. – A szlovákok is féltek az ország felosztásától, de a magyarok még náluk is jobban, és ez a nosztalgia még mindig él.”

Jobb, mint az unió
Csehszlovákia létrejöttének megítélése jobb az 1989-es forradaloménál és még Szlovákia uniós csatlakozásáénál is. Különösen nagy a különbség a magyarok és a szlovákok véleménye között az uniós csatlakozásunk megítélésében: míg a szlovákok 55 százaléka pozitív eseménynek tartja a 2004-es csatlakozást, a magyaroknak csak 42 százaléka értékelte ezt inkább kedvező történésnek. Az IVO-val párhuzamosan a Cseh Tudományos Akadémia (AV ČR) szociológiai intézete Csehországban végzett ugyanilyen kutatást, ebből az derül ki, hogy a szlovákiai magyarok még a cseheknél is „euroszkeptikusabbak”: ott a lakosság 44 százaléka adott pozitív osztályzatot az uniós csatlakozásnak.

Orbán-hatás
„Pontos magyarázatot erre nem lehet adni, de feltételezem, hogy közrejátszik az alacsonyabb támogatásban a közösség komplex állapota, életkori struktúrája, képzettségi összetétele. De úgy vélem, hogy a magyar kisebbségre hatással van a magyarországi média is, ahol a kormánypárti médiában nagyon erős, szinte antagonisztikus ellentét rajzolódik ki az EU-val szemben – véli Bútorová. – A szlovák lakosságra is hatással vannak az euroszkeptikus vagy EU-ellenes politikusok, de Kotlebáék hatása ebből a szempontból elhanyagolható, Richard Sulík pedig sokkal kevésbé ellenséges, mint Orbán Viktor.”
 

Szerinte a bársonyos forradalom kisebb mértékű elfogadottsága feltehetően a magyarok életkörülményeivel függhet össze. „Egyes, magyarok lakta régiókban még mindig magas a munkanélküliség, sokak helyzete a munkaerőpiaci helyzet miatt nem javult 1989 után, sőt inkább romlott” – magyarázta az elemző.

Szlovákia más
Szlovákia 1993-as létrejöttét azonban már teljesen eltérően értékelik a szlovákok és a magyarok. Ugyan közel azonos azok aránya, akik szerint jót és rosszat is hozott az önálló szlovák állam, a magyarok között azonban csak 9 százalékos azok aránya, akik szerint több jót eredményezett, mint rosszat, és 38 százaléknyian vélik úgy, hogy a rossz volt túlsúlyban az elmúlt 25 évben.