Kétszer a kettős állampolgárságról

Gašparovičnál többször hangsúlyozta, a két ország közti kifogástalan együttműködést csupán két téma, az állampolgársági törvény és a szlovák államnyelvtörvény árnyékolja be. „Próbáltam elmagyarázni az elnök úrnak, hogy a magyar állampolgárság felvételével senki sem lesz több a másiknál, csupán egy érzelmi kapocs megerősítése a cél” – magyarázta a Grassalkovich-palotában. A Csemadok-székházban, ahol magyar szervezetek képviselőivel találkozott, már úgy fogalmazott, a szlovák hozzáállás a magyar kettős állampolgárság intézményéhez „nem európai”. Azt is mondta, mindent megtesz azért, hogy a világ 15-16 millió magyarja ne csak lélekben, hanem közjogilag is együvé tartozzon.
Schmitt kommunikációja nem volt egységes, véli Ravasz Ábel politológus. „Először optimista képet próbált mutatni, néhány órával később más, konfrontatívabb nyelvezetet vett elő, amellyel talán a hazai, és itteni magyar partnerei szavazóbázisát kívánta kiszolgálni” – véli a politológus, aki egyben arra figyelmeztet, hogy a politikusoknál mindig a később mondottak az érvényesek. A vitás kérdésekben továbbra is kitart véleménye mellett a két államfő, Gačparovič szerint a szlovák állampolgárok lojalitása kérdőjeleződik meg egy más ország állampolgárságának felvételével. A két kormány álláspontját tehát az elnököknek sem sikerült közelíteniük. Ez a közeljövőben a vegyes bizottság feladata lesz. Ravasz Ábel szerint erre egyáltalán nem kell kihatnia az elnöki eszmecserének. „Schmitt véleménye nem egy autonóm vélemény, nem szabad elfelejteni, hogy ő egyben Fidesz-politikus is. A bizottságot és őt is elsősorban a magyar kormány utasítja. Ha a bizottság azt az ukázt kapja, hogy konfrontatív hangnemben tárgyaljon, akkor majd úgy tárgyal” – véli a politológus.