<p>Az Alkotmánybíróság a két hiányzó alkotmánybíró miatt új felállásban fog működni. Eddig a 13 alkotmánybíró négy tanácsba volt felosztva, ezentúl 11-en három szenátust alkotnak. </p>
Két kormánypárti és egy ellenzéki szenátus
A tanácsokra azért van szükség, mivel az alkotmánybírósági panaszok többségét egy-egy szenátus tárgyalja meg és hoz döntést.
Az Alkotmánybíróság tagjai nagy körvonalakban két táborba oszthatók: valamivel többen vannak az inkább a Smernek kedvező döntéseket hozó bírák, mint az inkább a jobboldalnak tetsző ítéleteket hozó tagok. Az új felosztás szerint két kvázi kormánypárti és egy kvázi ellenzéki (a második számú) többségű szenátusa lesz a testületnek.
Az első tanácsot Peter Brňák, a HZDS volt képviselője vezeti, itt dolgozik a Štefan Harabin emberének tartott Milan Ľalík is. A második szenátusnak négy tagja van, elnöke Mészáros Lajos és Ladislav Orosz. Ez a tanács többféle felosztásban, ám mindig három taggal, is dolgozni fog – attól függően, melyik bíró kapja az ügyet. Ha például Mészáros lesz megbízva egy beadvány előkészítésével, akkor Ľudmila Gajdošíková és Orosz lesz még a tanács tagja, ha pedig Orosz lesz az előkészítő, akkor Mészáros mellett Sergej Kohut fog ítélkezni.
Hasonló kulcs szerint fog összeállni a szintén négytagú harmadik szenátus, melynek Ľubomír Dobrík az elnöke, s tagja az Alkotmánybíróság vezetője, Ivetta Macejková is. Az új felosztásra és munkabeosztásra azért volt szükség, mert július 4-én három alkotmánybíró mandátuma lejárt (egy közülük, Horváth György két napra rá el is hunyt), helyükre pedig Andrej Kiska államfő egyelőre csak egy új tagot, Jana Baricovát nevezte ki.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.