Készülőben a közigazgatási reform

Kedden délután az esztergomi Várhegy Klub vendége volt Lamperth Mónika belügyminiszter. A rövid bevezető után dr. Lamperth Mónika a közigazgatás átalakításának folyamatáról beszélt. A miniszter asszony szerint olyan időszakot élünk, melyben sokféle elvárásnak kell megfelelni, s az egyik legfontosabb ezek közül a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelése.

„Az embereket nem nagyon érdekli, hogy az adott szolgáltatást milyen közigazgatási rendszertől kapják, sokszor nem is tudják. Nekik a végeredmény a fontos: legyen jó az iskola, az okmányirodákban minél hamarabb és minél több dolgot elintézhessenek, legyenek megfelelő minőségű utak. Ezt nem szabad szem elől téveszteni. Ezért tűzte ki a kormány a közigazgatás színvonalának emelését” – mondta a belügyminiszter asszony.

Az átalakítás alulról szerveződve, a kistérségek szintjén kezdődik, majd a következő ritmusban a regionális rendszerek módosítását tervezik több miniszteri törvény megalkotásával. Az új közigazgatási eljárási törvény, a hatósági eljárási törvény – mely idén november 1-től lép életbe – és az okmányirodai fejlesztés együttesen fogja támogatni a reform elérését.

Dr. Lamperth Mónika kifejtette, hogy bár a sajtó és egyéb fórumok közlése szerint nem érzékelhető az átalakítás, ennek oka a rendszer bonyolultsága, a sokféle érdek egyeztetésén kívül a gondos tervezés hosszú folyamata, mely akár egy-két évet is igénybe vehet.

A továbbiakban a program konkrét elemeit ismertette a miniszter asszony. A kistérségi rendszerek módosításával kapcsolatosan elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt még a „kistérségi társulás” fogalma ismeretlen volt, mára az önkormányzati szféra pozitív hozzáállásával bizonyította ennek létjogosultságát. Javaslatot tettek az országgyűlés felé a kistérségek többletforrással való támogatására, mert a 15 év tapasztalata szerint főleg a kisebb önkormányzatok nehezen birkóznak meg a rájuk rótt feladatokkal, s ez nem okozhatja a szolgáltatás színvonalának csökkenését. Ugyanakkor figyelembe kell venni a tervezéskor a születések csökkenő számát és a gyarapodó nyugdíjas társadalmi réteget is.

„Sokan mondják, hogy ez egy „iskolabezáró” program. Ez nem igaz. Módot fogunk találni, hogy azok az iskolák is működőképesek maradjanak, ahol egyre kevesebb a tanuló és a tanárok létszáma. Erre is megoldást nyújthat a kistérségi társulás, például kistérségi tantestület létrehozásával” – tette hozzá a belügyminiszter asszony.

A közigazgatási eljárási törvény módosításának egyik fő tétele, hogy míg a régi a hatóságok szempontjából készült, az új tervezet az ügyfelek érdekeit fogja képviselni. Itt is hosszú átalakulási időre kell számítani, a belügyminisztérium és a kapcsolódó ágazatok dolgozóinak több irányú átképzésen kell részt venniük.

Az okmányirodai fejlesztés hatásai érzékelhetők legjobban, az útlevéldömping levonulása után már egyre kevesebb a hivatalos ügyek intézésére fordított idő, az irodáknak is egyre több ideje jut a színvonal növelésére. Cél volt, hogy minden térségben legyen okmányiroda, a távolabbi tervek szerint egyre több ügyet lehet majd elektronikus úton intézni.

„Ezek az új szisztéma legjelentősebb lépései, s éppen most indítottunk el egy modern kísérletet a Dél-Dunántúlon, mely a regionális rendszer kialakítását hivatott modellezni” – mondta végezetül a miniszter asszony. (L. Zs.)