Kárpáti Egyezmény - folytatódó együttműködés

"Úgy gondoljuk, hogy ez a konferencia nagyon jó alapot teremtett a kárpáti államok jövőbeni együttműködésére annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk gyönyörű régiónk megfelelő fejlődését. Ezért tovább dolgozunk azon, hogy sikeres együttműködésünk folytatódjon és tovább erősítjük a Kárpáti Egyezmény kulcsfontosságú területein az együttműködést, különös tekintettel az erdőkre és a turizmusra - jelentette ki Nagy József, Szlovákia környezetvédelmi minisztere a rendezvényt záró sajtótájékoztatón.
A pozsonyi tanácskozáson a hét ország nemzetközi megállapodást fogadott el a Kárpátok erdeinek védelméről és a fenntartható erdőgazdálkodásról.  A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Kárpátok erdeinek jövője érdekében átfogó politikai támogatásra van szükségük.
"Azt várjuk, hogy e most elfogadott Erdő Jegyzőkönyv olyan messzire mutató intézkedéseket enged nekünk, amellyel növelni tudjuk az erdők számos funkciójának és a Kárpátokban lévő fenntartható erdőgazdálkodás előnyeinek felismerését, különös tekintettel a természetes vízkészletre, a biológiai sokszínűségre, az érintetlen erdők védelmére és a vidékfejlesztéshez való hozzájárulásra" - mondta Harald Egerer, a Bécsben működő Kárpáti Egyezmény Ideiglenes Titkárságának vezetője.
A találkozón Szlovákia átvette Romániától a Kárpáti Egyezmény elnökségét, amelyet 2014-ig fog betölteni.
A Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről szóló keretegyezményt (Kárpáti Egyezmény) 2003 májusában, Kijevben írta alá hét közép- és kelet-európai állam - Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna. Az egyezmény 2006-ban lépett hatályba.
Az Alpesi Egyezmény után a Kárpáti Egyezmény a világon a második szubregionális nemzetközi egyezmény alapú rendszer, amely egy hegység régiójának védelmében született.
A kárpáti országok közös célja egy átfogó politika és együttműködés létrehozása, amely garantálja a Kárpátok védelmét és fenntartható fejlődését.