Kampányles: Mit akarsz a boldogságtól?

Néhány perccel három óra előtt érkezünk a nagymegyeri kultúrházba, egy Bárdos Gyula-plakát előtt hidas furgon parkol, a bejáratnál narancsszínű sátorból narancsszínű reklámtárgyakat osztogatnak, a kultúrház előterében pedig receptfüzeteket. A Híd egyik jelöltje, Héger Rudolf széles mosolya fogad bennünket, akinek dedikálhatja a receptfüzetét, az egy kókuszgolyót is kap tőle. A beharangozott ínyencségözönt sehol sem találjuk, a képviselőfánk faviccének magas labdáját sem ütik le. A teremben százötvenen lehetnek a kezdéskor, a sorok még elég foghíjasak – ez azonban hamarosan megváltozik. Néhányan már most jó helyet akarnak elcsípni, mint az a két előttünk ülő tizenkét év körüli kislány, akiknek Peter Šrámek ott virít a telefonjuk kijelzőjén.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220804","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"299","style":"width: 600px; height: 374px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Hidas nosztalgia

Kovács Kati félórás előadása vezeti fel a rendezvényt, mielőtt átadná a szót Bugáréknak, a Most kéne abbahagyni című dallal zárja műsorát. Átkötésként még Pék Zoltán műsorvezetővel közösen eléneklik az Azért vannak a jó barátokat, majd felkonferálják a színpadra a két lila nyakkendős politikust, Bugár Béla pártelnököt és Solymos László alelnököt.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220805","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"349","style":"width: 600px; height: 436px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Pék Zoltán mellett Balla Igor műsorvezető kérdezi Bugárékat, akik nagy vonalakban vázolják a Híd programjának főbb elemeit. A beszélgetés végig magyar nyelven folyik. A bő háromnegyed órás blokk alatt legalább tízszer hangzik el, hogy milyen fontos lenne, hogy a Híd ne csak parlamenti, hanem kormánypártként folytathassa. Ahogy Balla Igor fogalmaz: „Van esély arra, amire nosztalgiával gondolnak az emberek, hogy a Híd újra kormánypárt legyen.” Persze számolni kell azzal is, hogy csak az ellenzéki pozíció jön össze. „Ellenzékből is lehet eredményt elérni, csak sokkal többet kell dolgozni” – mondja Bugár Béla, majd sorolja az elmúlt négy év eredményeit: a 80 benyújtott törvényjavaslatból kettő ment át, ebből egyet azóta megszüntettek. Megmenekültek a kisiskolák, igaz, csak idén szeptemberig. A mellettem ülő 8 év körüli kisfiú épp a kisiskolákat veszélyeztető törvényjavaslat hatályosságának elhalasztását kezdeményező Érsek Árpád arcképével díszített kis kártyát szorongat az egyik kezében; a másikban lévő papírra fog autogramot kérni Peter Šrámektől.

Kimondják: autonómia

Mielőtt a párt programjának részletesebb ismertetésére kerülne sor, a beszélgetők kitérnek a Smerrel való esetleges kormányalakítás kérdésére. Bugár Béla ezúttal nem hagy lehetőséget félreértelmezésekre, jobboldali kormányt akarnak, mondja. A három fő pillér pedig a régiófejlesztés, a jogállamiság megerősítése és a kisebbségi program. Ez utóbbi mibenléte nem teljesen világos a tömbmagyarság előnyeit élvező közönség egyes tagjai számára. „Remélem, nem a cigányokra gondol” – horkan fel mögöttem egy néni, de a mellette ülő kislány (alighanem az unokája) megnyugtatja: „Nem, mi is kisebbségek vagyunk”. Elhangzik egyébként az autonómia kifejezés is, Solymos László szájából: a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló hidas törvénytervezet a kulturális autonómiát valósítaná meg, mondja.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220806","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A beszélgetés következő részében kis papírcetliken érkeznek a közönség kérdései, bár arról eddig senkitől nem érkezett információ, hogyan lehet kérdéseket eljuttatni a beszélgetőkhöz. Az egyik kérdés a Híd jogállamisági programját érinti. „Itt akinek pénze van, annak mindent szabad” – olvassa a kérdező dilemmájának egyik okát a műsorvezető, mire Bugár Béla mélyen bólogat. A probléma, magyarázza Bugár, hogy nálunk a bíróságok mindentől függetlenek, gyakran a törvényektől is, ezen változtatna a Híd korrupcióellenes csomagja. A közönség azt is firtatja, hogyan lehet Bugár Béla segítségével tűzoltóautókhoz jutni – a kérdés alighanem arra is vonatkozik, miért osztogat Bugár tűzoltóautókat Robert Kaliňák belügyminiszterrel közösen. „Ha csak egy kis lehetőségem van besegíteni, az ördöggel együtt is át fogom adni a tűzoltóautókat, mert a tűzoltók megérdemlik, ez nem a politikáról szól” – mondja Bugár Béla.

Csak semmi riogatás

Nem maradnak ki a beszélgetésből a migránsok sem. „Továbbra is azt hirdetik, hogy velük is szolidárisnak kell lenni?” – hangzik a kérdés. Solymos László hangsúlyozza: nem akarnak kötelező kvótákat, hogy azok alapján mások szabják meg, mennyi migránst fogadjunk be. (A közönség soraiból rögtön reagálnak: „Egyet se!”) Viszont a Híd nem tartja helyesnek a migránsokkal való riogatást, magyarázza Solymos, úgyis olyan szigorú a menekültjogi törvényünk, hogy az idegeneket gyakorlatilag kizárjuk az országból. Ne hagyják magukat félrevezetni a migránskérdéssel, tanácsolja az embereknek Solymos. „Nem azért vonultak ki a tanárok az utcára, mert itt vannak a migránsok – magyarázza a Híd-alelnök. – Nem azért emelkedett a nyugdíj csak 1,90-nel, mert itt vannak a migránsok. A nővérek sem azért tüntetnek, mert itt vannak a migránsok. Nem azért van ennyi munkanélküli Szlovákiában, mert itt vannak a migránsok.” Aki a migránsokkal riogat, azért teszi, mert a valós problémákra nincs megoldása, zárja Solymos, konkrétan megemlítve Robert Fico kormányfőt.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220807","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"159","style":"width: 600px; height: 199px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A beszélgetés végén Bugár Béla még kifejti, a Hídra azért is érdemes szavazni, mert akár kormánypozícióra is esélyes, ellentétben más pártokkal. „A Hídra leadott szavazat nem veszik el – mondja Bugár. – Ha valaki egy olyan pártot választ, amelynek a bejutása kétséges vagy netán nem jut be, akkor sajnos akaratlanul is támogatja többek között a legerősebb pártot is, azaz a Smert.” A választások előtti utolsó közvélemény-kutatások szerint az SaS, az MKP és esetleg Boris Kollár pártja tartozhat a Bugár által emlegetett kategóriába.

A beszélgetés után felvonulnak a jelen lévő hidas jelöltek: összesen van belőlük vagy huszonnyolc, és felbukkan még Nagymegyer polgármestere, Lojkovič Sámuel is, aki végül nem indult a párt listáján (Lojkovičot korábban korrupcióért elítélték).

Az esemény fénypontja

Miután a képviselőjelöltek elhagyják a színpadot, következhet a délután fénypontja. A terem már megtelt, a választói korhatárt alulról még csak nem is súroló tinilányok és kisfiúk tucatjainak tekintete mered a színpadra. A „Többet ésszel” feliratú kampányjelszó előtt piros zakójában megjelenik Peter Šrámek, és a közönség (f)elszabadul. A háromévesektől a hetvenévesekig és tovább elragadtatva adják át magukat a dinamikusan régimódi kultúrpopulizmusnak, a Híd vezetői a nézőtér mellett felsorakozva dúdolgatják a Zámbó Jimmy-slágereket. A szlovák és roma elemekkel tűzdelt műsor végén felhangzik a Mit akarsz a boldogságtól? című opus is, amit a közönség már együtt énekel a fiatal énekessel. A tinilányok extázisba esnek, hatéves kisfiúk szaladnak a színpadhoz, hogy egy selfie-t süthessenek el Šrámekkel.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220808","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"324","style":"width: 600px; height: 405px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Tízes skálán nyolcas, értékeli nekünk a műsort a kultúrház előtt két nagymegyeri hölgy, Csicsai Erzsébet és Vízvári Erika. „Mindketten évek óta Magyarországon dolgozunk, szeretünk ott lenni, de jó lenne hazajönni” – válaszolják arra a kérdésünkre, mit várnak a választásoktól. Elmegy szavazni a szintén nagymegyeri Lakatos Béla is, de semmi jóra nem számít. „Az lesz a döntő, Fico kivel akar kormányozni, és azok nem a magyarok lesznek – mondja. – Nincs összetartás, így nem lehet előrelépni. Ott volt ő is (Bugár Béla – a szerk. megj.) a kormánynál másfél évig, hoztak törvényeket, aki akarja, betartja őket, aki nem akarja, nem. Vegyük csak a pályaudvarok kétnyelvű megnevezését: hiába mondta ki a törvény, hogy lehet, a vasutasok nem tartják tiszteletben.”

A Híd furgonja ekkor már nem takarja el Bárdos Gyula plakátarcát. A stáb, Peter Šrámekkel együtt már úton van Érsekújvár felé, hogy az ottaniaknak is feltegyék a nagy kérdést: Mit akarsz a boldogságtól?