Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az EU egészében növekedett azoknak a száma, akik pozitívan értékelik az uniót. Szlovákiában azonban nem növekedett az EU-ért lelkesedők száma. Az EU teljes lakosságának 43 százaléka, Szlovákia polgárainak pedig 33 százaléka értékeli kedvezően az uniót. Az utóbbi érték 2018 tavaszán és őszén is azonos volt. Ezzel az eredménnyel Szlovákia az uniós átlag (43 százalék) alatt marad.
A tagországok lakosságának 42 százaléka bízik az unióban, Szlovákia polgárainak pedig 43 százaléka gondolja ugyanezt. Általában véve az Európai Bizottságban a megkérdezettek 43 százaléka, az Európai Parlamentben pedig 46 százaléka bízik meg.
A közös valuta, vagyis az euró iránti bizalom rekordmagasságot ért el, az eurozóna lakosságának 75 százaléka támogatja a közös fizetőeszközt.
Az unióban a legtöbben, 40 százaléknyian, a bevándorlástól tartanak, 20 százalék pedig a terrorizmust érzékeli a legnagyobb veszélyforrásnak. A szlovákiai lakosság is hasonlóan vélekedik, nálunk a polgárok 48 százaléka gondolja, hogy a bevándorlás jelenti a legnagyobb veszélyt és 23 százalék a terrorizmusról gondolja ugyanezt.
A kutatásból kiderül, hogy Szlovákia polgárainak az unió elsősorban az utazás és a tanulás szabadságát jelenti (56 százalék). A lakosság 74 százaléka gondolja úgy, hogy az EU egy modern intézmény, 69 százalék értékeli demokratikusnak. Szlovákia lakosságának pedig 77 százaléka érzi magát egyben Európa polgárának is.
Szlovákia belső, aktuális állapotait a lakosság 47 százaléka értékelte pozitívan. Ez az előző méréshez képest jelentős növekedést jelent, hiszen 2018 tavaszán csak 28 százalék gondolta úgy, hogy jó irányba tartanak a dolgok az országban. Arra a kérdésre, hogy mit tartanak az ország legnagyobb problémájának, a szlovákiai megkérdezettek 37 százaléka az áremelkedést, 34 százalék pedig az egészségügyi és szociális biztonságot jelölte meg. 55 százalék úgy vélekedett, hogy a következő egy évben az ország általános helyzete nem változik meg.
Márciusban a kormányban a megkérdezettek 21 százaléka bízott meg, novemberben ez az arány már 32 százalékos volt. A legszavahihetőbb intézmény továbbra is a hadsereg, amelyben a megkérdezettek 59 százaléka bízik.A Kuciak-gyilkosság után márciusban csak az emberek 38 százaléka bízott a rendőrségben, novemberben pedig már 45 százalékuk.
„A tavaly februári események nagy szerepet játszottak a rendőrség iránti bizalom csökkenésében, a viszonylag sikeres nyomozás és a gyanúsítottak elfogása pedig részben visszaállította ezt a bizalmat" – mondta Pavol Baboš politológus a felmérés margójára.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.