Jó elképzelés is kell a pénzhez

Vadim Haraj: „A mezőgazdaságba szánt összes beruházási támogatás a SAPARD-hoz hasonló rendszerben történik majd.” Somogyi Tibor felvételeA szeptember eleji hivatalos információ szerint a SAPARD programba kevés, mindössze 35 kérvény érkezett. Mi a helyzet most, október elején?

Szeptember végén zártuk le a vállalkozói projektumok számára kiírt pályázat harmadik körét. Végül 69 pályázat érkezett, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vidéki tevékenység diverzifikálása és az erdőgazdálkodás témakörében. Egyelőre a 2000. évi pénzügyi megállapodás alapján az EU által rendelkezésünkre bocsátott összeg 45 százalékára van pályázó.

Miként oszlik meg ez az egyes ágazatok között?

Ha minden pályázat sikeres lesz, a vidéki tevékenység diverzifikálására fenntartott teljes keretet kimerítjük. Az élelmiszeriparban főként baromfifeldolgozó cégek pályáztak, akad, amelyik négyet is beadott. Más ágazatok egyelőre gyengébben képviseltetik magukat, például csak egyetlen húskombinát, a rimaszombati Tauris kért támogatást. A mezőgazdasági részben a legtöbb pályázat a zöldség és gyümölcs kategóriában érkezett, mégpedig a dél-szlovákiai magángazdáktól. Ők elsősorban zöldség csomagolására és az uniós elvárások teljesítésére kérnek támogatást. Nincs kétségem afelől, hogy erre a három területre fenntartott pénzt sikerül kimeríteni. Sőt, a monitorozó bizottságnak javasolni fogjuk, hogy az egyelőre brüsszeli akkreditáció híján hozzáférhetetlen támogatásokból ezekre a területekre juttassunk. Arra számítunk, hogy a pályázatok nagy része a negyedik negyedévben érkezik be, mert a brüsszeli engedélyt áprilisban szereztük meg, az első kört júniusban hirdettük ki, amikor már a hazai támogatási rendszeren keresztül egy sor akció megkezdődött. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozók a könnyebb utat választották. Az idei zévre a SAPARD-programban 111 projektumra számítunk, 75 szerződést alá is írhatnánk. Szeptember végére 13 szerződést írtunk alá. Egy sor további projektum két-három hónapos elemzés után eljuthat a szerződéskötés fázisába. Becslésünk szerint az előbb említett 75 projektumot 392 millió koronányi közpénzzel támogatjuk, ebből 295 millió jön az Európai Uniótól. Tehát a támogatás a jövő évben válik masszívvá, amikor akár háromszáz fölé is emelkedhet a pályázatok száma, egy-egy projektumra jelenleg átlagosan 11,2 millió korona támogatás jut. Azzal is számolunk, hogy akkreditálják a még hiányzó témákat, így lehetőség lesz kistérségi fejlesztési tervek készítésére, képzésekre, és az agroenvironmentális program is beindul. Ez azt jelenti, hogy az év végéig akkreditáljuk a SAPARD-program összes témáját.

A 2004-ben várható uniós csatlakozás milyen hatással lesz ez a SAPARD-programra?

Már készül a 2004–2006-os időszakra szolgáló úgynevezett ágazati cselekvési terv, amelyben a földművelési minisztérium a SAPARD-program témáit legalább az EU-normáknak megfelelő szarvasmarha- és a sertéstenyésztés beruházási támogatásával bővíti ki. Ezzel egy időben azonban ezt a támogatást ki kell venni a hazai dotációs rendszerből. A belépéskor a minisztériumnak a közös agrárpolitika mindkét ágazatában, vagy a közvetlen támogatásnál és az úgynevezett orientációs résznél is deklarálnia kell, mit is szeretne az említett hároméves időszakban meghagyni a hazai dotációs rendszerben. Ebben csak azok a területek maradhatnak, amelyeket nem szabályoznak uniós rendeletek.

Sokak szerint ez a pályázati rendszer túlságosan bonyolult.

Ez a legfelsőbb szinten is elhangzik, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kamara részéről. Én csak azt tudom mondani, hogy a hazai eljárás semmivel sem bonyolultabb, mint a többi tagjelölt országban. Ezt az Európai Bizottság követelte így. A tapasztalatok alapján igyekszünk egyszerűsíteni, az elmúlt hónapokban ötször is közzétettünk ilyen értelmű módosítást, ám ezeket minden esetben jóvá kellett hagyatni Brüsszelben. Ezek között szerepelt a gazdasági feltételek lazítása, a földrajzi behatároltság megszüntetése és az elbírálási folyamat egyszerűsítése. Megszüntettük a kétéves működésre vonatkozó feltételt is, hozzátéve, hogy az új szubjektum nem kötődhet olyan elődcégre, mely adósságokat hagyott maga után. A mezőgazdasági kamarától határozottabb együttműködési készséget várunk el, kritizálják ugyan a rendszert, de egyetlen javaslatot sem tettek az egyszerűsítésre, ellentétben a vállalkozókkal, a tanácsadókkal vagy az ügynökségünkkel.

Hatalmas különbség van a hazai támogatási rendszer és a SAPARD-program között. A mezőgazdasággal foglalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy az uniós csatlakozás miatt a hazai dotációk megítélése is bonyolódik?

A belépés után, ha talán valamivel egyszerűbb formában is, de a mezőgazdaságba szánt összes beruházási támogatás a SAPARD-hoz hasonló rendszerben valósul meg. Az új kormány feladata lesz, hogy a következő hónapokban megváltoztassa a hazai támogatási rendszert és közelítse a SAPARD Ügynökség rendszeréhez. A SAPARD Ügynökség az első hazai ügynökség, amely decentralizált módon menedzseli az uniós támogatásokat.

Aki nekifog egy SAPARD-pályázat kidolgozásához, különböző problémákkal találkozik, de nem tudja, kihez forduljon segítségért. Számíthat a minisztérium regionális kirendeltségein vagy a SAPARD Ügynökség kirendeltségein dolgozókra?

Bár az ügynökség dolga elsősorban a program menedzselése és ellenőrzése, a kerületi székhelyeken levő kirendeltségeink munkatársai elmagyarázzák az alapvető összefüggéseket. A szakmai anyagok a minisztérium regionális főosztályain is megvannak. Ezenkívül különféle tanácsadók szolgáltatásai is igénybe vehetők. Vannak cégek, amelyek önállóan is képesek előkészíteni a pályázatokat. Főként az élelmiszer-ipari cégek, ahol közgazdászok is dolgoznak. A mezőgazdasági vállalatok általában tanácsadókat fogadnak. Ám egyetlen tanácsadó sem ígérheti meg előre, hogy a pályázat sikeres lesz. Fontos, hogy a pályázat teljesítse a gazdasági kritériumokat, jó üzleti, termelési, pénzügyi és értékesítési tervet tartalmazzon. Ebben valóban segíthet egy tanácsadó. Néhány hónapon belül kialakul egy új vállalkozási forma és régiónként kikristályosodik a tanácsadó cégek köre. Ez jó kiindulási alapot jelent az uniós belépés utáni rendszer kihasználásához.