Interjú Karl von Habsburggal a szombati Új Szóban

Ön a Kisebbségi Napilapok Európai Szövetsége (MIDAS) felkérésére ad át egy díjat, amely édesapja nevét viseli. Olyan újságírók kapják, akik a kisebbségek életét és kultúráját mutatják be a többségnek. Figyelemmel ön kíséri az európai kisebbségek életét, vagy csak egy apjától örökölt feladatot teljesít ma este?

A kisebbségeket számos aspektusból vizsgálhatjuk, számomra azonban ez  elsősorban etnikai kérdés. Tulajdonképpen szinte minden, amivel eddigi életem során foglalkoztam, valamilyen módon kapcsolatban volt a kisebbségekkel. Az első komoly tevékenységem a Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szövetsége (UNPO) nevű szervezet vezetése volt, ahol olyan, főleg Európán kívüli kisebbségek jogi helyzetén próbáltunk javítani, amelyeknek nincs lehetőségük felhívni a világ figyelmét problémáikra. Például kommunikációs tanfolyamokat szerveztünk számukra, hogy a diplomáciai nyelv szabályainak megfelelően tudjanak megszólalni nemzetközi fórumokon. Főleg az ázsiai és afrikai országokban voltak és vannak ezzel problémák. Amikor Európai parlamenti képviselő voltam, elsősorban emberjogi kérdésekkel foglalkoztam. És azt vettem észre, hogy ahol jogtiprás gyanúja merül fel, sok esetben az etinkai kisebbségeken csattan az ostor, ők az ügy szenvedő alanyai, illetve ők a legvédtelenebbek. Annak idején a  Pán-Európai mozgalomban is is rendszeresen találkoztam ilyen jellegű problémákkal, és a mostani tevékenységem is kapcsolódik a kisebbségekhez, főleg a kulturális identitás kérdéseit illetően.

A Juhász Katalin készítette interjút a szombati Új Szó Szombati vendég című rovatában olvashatják!