Így szorítja ki a hazai élelmiszert a behozatal

Szlovákia egyre jobban függ a külföldi élelmiszer-behozatalól – derül ki az áruházláncok polcain található hazai élelmiszerek arányát vizsgáló legfrissebb felmérésből. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) ezúttal hat kiskereskedelmi lánc (Billa, Coop Jednota, Kaufland, Lidl, Metro és Tesco) 45 üzletében mérte fel a helyzetet, azokra az alapvető élelmiszerekre összpontosítva, amelyeket a lakosság naponta fogyaszt. „Az eredmény: a szlovákiai termékek aránya nem, hogy nem nőtt, hanem az előző felméréshez képest kissé még csökkent is. A hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletekben tavaly 40,17% volt, míg 2019-ben ez elérte a 40,74%-ot” – mondta el Emil Macho, az SPPK elnöke.

A tojás hazai

Az egyes termékek között látványos különbségek vannak. Míg az üzletekben árult tojás 73, a tej 65, az ásványvíz 62 százaléka hazai, a burgonya esetében például ez már csak 54 százalék. A sor végén az étolaj található, amelynek mindössze a 16 százaléka származik hazai termelőktől. A tavalyi eredményeket a 2019-essel összehasonlítva a szlovák édesvízi halak részesedése nőtt a legnagyobb mértékben, 10%-kal, a szlovákiai burgonya részesedése 8%-kal, a hazai friss zöldségek és csomagolt húsok részesedése pedig 7%-kal. Ezzel szemben a hazai csomagolt baromfitermékek, étkezési zsírok és malomipari termékek aránya csökkent a legnagyobb mértékben, az említett két év során 5-6 százalékkal.

Üzletláncok toplistája

Továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes üzletláncok között is. Már hagyományosan a Coop Jednota üzleteiben találjuk a legtöbb hazai élelmiszert. Ezek aránya ebben az üzletláncban elérte a 61 százalékot. A sorban a Tesco (41%), a Kaufland (40%), a Metro (38%), a Billa (36%) és a Lidl (24%) következik. Ha a szlovák termékek arányát régiónként hasonlítjuk össze, a legtöbb hazai élelmiszert Eperjes megye üzleteiben regisztrálták, a legkevesebbet pedig Besztercebánya megyében.

Tarolnak a szomszédok

„Az üzletekben rendkívül kevés szlovákiai termék kapható. Túlságosan függünk az olyan élelmiszerek behozatalától, amelyeket itthon is meg tudnánk termelni. Szlovákiából továbbra is csak alapanyagokat exportálunk, amelyeket a szomszédos országokban dolgoznak fel, és késztermék formájában kerülnek vissza az üzleteinkbe. Az adók és a járulékok, a foglalkoztatás így Szlovákián kívül keletkezik”

– tette hozzá Macho.

A legtöbb élelmiszert a szomszédos országokból hozzák be. Csak az elmúlt év első tizenegy hónapjában Csehországból 4,9 millió euró, Lengyelországból 2,4 millió euró, Németországból pedig 1,8 millió euró értékben hoztak be tojást Szlovákiába. A vámstatisztikák szerint ugyanekkor közel 69 millió euró értékben importáltunk tejet. Ennek több mint felét a cseh behozatal tette ki, 31,5 millió euró értékben. Tejet importálunk azonban Magyarországról, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából is. A cukor az egyik utolsó olyan árucikk, amelyből önellátóak vagyunk. Ennek ellenére masszív importot tapasztalhattunk például Csehországból, Németországból és Lengyelországból is.

Mi is segíthetünk

„Az orosz–ukrán feszültség, a világjárvány és a piaci és ellátási zavarok idején sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az önellátásra”

– mondta Daniel Molnár, a Szlovák Élelmiszeripari Szövetség elnöke. Macho szerint a fogyasztók is hozzájárulhatnak a jelenlegi negatív tendencia megfordításához, ha a boltokban a „botrányoktól mentes”, hazai gyártású élelmiszereket keresik. „Minden államnak megvan azonban a lehetősége saját támogatási politikára is. Ha Csehországban vagy Lengyelországban tudják támogatni a termelést, akkor nekünk is meg kell tudnunk tenni ugyanezt Szlovákiában. Az adó- és járulékterhek csökkentése elősegítené a versenyképesség növelését, de az államnak aktívan foglalkoznia kellene az élelmiszer-termelés növekvő költségeivel is” – tette hozzá Macho. (mi)