Így keresnek rajtunk az üzletek

„A kiskereskedelem bevételei idén májusban 7,8%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, amihez jelentős mértékben járult hozzá a növekvő infláció” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az élelmiszer-, ital- és dohányáru szaküzletek forgalma szerinte csaknem a negyedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg a ruhával és cipőkkel kereskedők bevételei az ötödével ugrottak meg. A hiper- és szupermarketek esetében ugyan nem egész 9 százalékos növekedést mértek, a szlovákiai kiskereskedelmi bevételek csaknem fele azonban az ő kasszájukba vándorol.

Főszerepben az infláció

„Tavaly májusban, az év eleji járványhullám lecsengését követően, már csak pár járványügyi megszorítás volt érvényben, miközben minden üzlet fogadhatta a vásárlókat. A tavalyi és az idei május között e tekintetben így már nem volt szinte semmi különbség” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Az egyetlen igazi különbség az árak idei látványos megugrása volt.

„Az inflációt elsősorban a drágább élelmiszerek és üzemanyagok, valamint a magasabb rezsiköltségek húzták felfelé, ami a lakossági fogyasztásra is rányomta a bélyegét. Egyes termékekből így kevesebbet vásároltak, mint egy évvel korábban, vagyis az eladások csökkenhettek”

– tette hozzá Sadovská. Hogy a kereskedők bevételei ennek ellenére nőttek, az a magasabb áraknak köszönhető.

„A benzinkutak eladásai is visszaestek az előző évhez képest, a magasabb üzemanyagárak miatt ugyanis kevesebb üzemanyag fogyhatott. Erre utalnak a tömegközlekedésre vonatkozó adatok is. Különösen március és április között nőtt látványosabban a közúti és vasúti tömegközlekedés használata, mintegy tízmillió plusz utassal havonta. Az utasok száma így egyre közelebb kerül a járvány előtti adathoz, ami évszaktól függően havi 50–66 millió között mozgott” – nyilatkozta Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Személyes kapcsolat

Az idei év vesztesei – legalábbis az egy évvel korábbihoz képest – az online kereskedők, akiknek a forgalma az elmúlt két év járványhullámai során látványosan megugrottak, a helyzet javulását követően azonban rendre visszaestek. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint a webáruházakat is magába foglaló szegmens forgalma a tavalyihoz képest csaknem 6 százalékkal esett vissza.

„Ez az egyetlen olyan kiskereskedelmi szegmens, amely idén egyetlen hónapban sem érte el a 2021-es értékesítési szintet, ami azt bizonyítja, hogy a fogyasztók nagy csoportja számára továbbra is kulcsfontosságú a személyes kapcsolat. Mielőtt bármit megvásárolnának, szeretnék látni, ki akarják próbálni, elbeszélgetnének a kereskedővel az adott áru előnyeiről és hátrányairól. Nem beszélve arról, hogy sokak számára a vásárlás ma már egyfajta kikapcsolódásnak, szórakozásnak is számít”

– figyelmeztet Sadovská. Az online vásárlás szerinte ugyan fontos helyet foglal el a vásárlási rendszerben, de mint kiderült, hosszú távon csak a hagyományos üzletekben történő vásárlással kombinálva állja meg a helyét. „A járványügyi zárlatok során az üzletek az online értékesítésre koncentráltak, az árujukat postán vagy futárral szállították ki. Az elmúlt két év egyik legfontosabb tapasztalata azonban az, hogy a kiskereskedők képtelenek annyi árut eladni az online csatornákon keresztül, hogy pótolják a nyitott üzlethelyiségük forgalmát” – tette hozzá a Wood & Company elemzője.

A kisebb-nagyobb kilengéseket leszámítva azonban a webáruházak egyáltalán nem szorulnak rá a sajnálatunkra. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint, míg 2016-ban a szlovákiai internetezők 68%-a vásárolt online áruházban, tavalyra az arányuk 84 százalékra nőtt. Manapság alig van olyan márka vagy üzlet, amelynek ne lenne webáruháza vagy legalább egy közösségi oldala.

Vonzó üzletközpontok

A bevásárlóközpontok, amelyek a kiskereskedelem külön „mikrokozmoszának” számítanak, hasonló tapasztalatokról számolhatnak be. „A járvány lecsengését követően a normális fogyasztói magatartáshoz való visszatérés itt is nyilvánvaló. Az emberek még mindig inkább a bevásárlóközpontokban oldják meg a napi bevásárlásaikat, és sokan ide járnak szórakozni is. Még az elektronikai cikkeknél is megfigyelhető, hogy ha egy vásárló online rendel árut, inkább személyesen megy be érte az üzletbe. A webáruházak nem váltották fel a hagyományos boltokat, csak kiegészítik azokat” – vallja Sadovská.