Idénymunka: közvetítővel drágább

A nyári diákmunkának sokféle oka lehet. Egyesek spórolnak a tanulmányaik költségeire, mások több zsebpénzre, a szülőktől való nagyobb önállóságra vágynak, esetleg kirándulásra spórolnak. Van, akit elsősorban nem a pénz motivál, hanem tapasztalatokra akar szert tenni, vagy a kalandvágy hajtja. A fiatalok számtalan lehetőség közül választhatnak, viszonylag könnyen elhelyezkedhetnek, akár külföldön is.

A nagyobb fizetés reményében sokan külföldön brigádoznak, Angliába, Spanyolországba, Ausztriába, Németországba utaznak, ahol szállodai animátorként, pincérként, bárpincérként, pizzafutárként, recepciósként, szobalányként dolgoznak. Közkedvelt tevékenység a gyümölcs- és zöldségszüret is.

Külföldi munka

Külföldi munkát a diákok kereshetnek önállóan vagy közvetítők útján. Ideális esetben az adott országban él rokon vagy ismerős, aki segít tájékozódni, intézkedni. Aki egyedül akar érvényesülni, és a célországban nem él semmilyen rokona, annak tanácsos társat keresni – ha egy mód van rá, senki se induljon útnak teljesen egyedül! Biztonságosabb, ha legalább ketten vannak. A kinti munkaügyi központok (job centerek) általában helyi munkatapasztalattal rendelkezőket keresnek, ezért érdemes már itthon elkezdeni a keresést. Lakást is jobb előre keresni. Célszerű utasbiztosítást kötni, illetve a munkaszerződés megkötése után érdemes ellenőrizni, a munkaadó fizeti-e ott a járulékokat.

A közvetítő segít

A közvetítők mind a munkát, mind a szállást, mind a repülőjegyet biztosítják ügyfeleik számára. A közvetítő ügynökség kiválasztásakor nem árt az óvatosság, vannak csalók, sokan a kiutazás után döbbennek rá, hogy a megállapodás ellenére nincs se munka, se pénz. Ezért érdemes megnézni, az ügynökség rendelkezik-e megfelelő engedéllyel – ezt a szociális, munka- és családügyi hivatalban vagy a www.upsvar.sk honlapon lehet megtenni. Ezenkívül kérjünk referenciákat ismerősöktől vagy olyan emberektől, akik már igénybe vették az ügynökség szolgáltatásait!

Mi van az árban?

Az ügynökség sok mindenben segít, de nem ingyen. Előre érdemes tájékozódni a díjakról, arról, hogy ezért milyen szolgáltatásokat adnak, így mindenki mérlegelheti, nem éri-e meg inkább önerőből munkát keresni, vagy egy másik ügynökséget választani. A közvetítésért az egyhavi fizetés legfeljebb 20%-át kérhetik el, ha a kiközvetített tevékenység 6 hónapnál rövidebb ideig tart. Ha a munkaszerződés 6 hónapnál hosszabb időre szól, a közvetítési díj az első havi bér 30%-a is lehet. Az ügynökségek nem követelhetnek adminisztratív vagy regisztrációs díjat. Ugyanakkor gyakran biztosítanak ügyfeleiknek szállást, utaztatást a munkavégzés helyére, esetleg kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, például segítenek felvenni a kapcsolatot a külföldi szakhatóságokkal, tolmácsként segítik a hivatalos ügyintézést stb., amiért már kérhetnek bizonyos díjat. Nem árt tisztázni, ki állja az útiköltséget, a külföldi szállásért és az étkeztetésért kell-e külön fizetni, vagy az árát levonják-e a fizetésből, a munkavállalónak lehetnek-e szabadnapjai, az esetleges ünnepnapokon kell-e dolgozni, szükség esetén ki biztosít munkaruhát stb. Sikeres munkavállalás esetén két szerződés lesz az ügyfél kezében: a közvetítő ügynökséggel kötött megállapodás és a külföldi munkaadóval aláírt munkaszerződés.

Mit kell tudni?

Gyakran felmerülő kérdés: a külföldi idénymunkásoknak kell-e beszélniük az adott ország nyelvét? A legtöbb helyen nem feltétel, de mindenképpen előny, ha legalább angolul tud valaki, mert akkor a mindennapi életben, a bevásárlás, az esetleges orvosi ellátás, ügyintézés során nincs másokra utalva, és több a munkalehetősége is. Nincs szüksége szakképesítésre, aki megelégszik egyszerű idénymunkával. Ha viszont például az egészségügyben ápolóként vagy gondozóként szeretne valaki dolgozni, feltétel lehet a szakképesítés, a nyelvtudás és a megfelelő gyakorlat. (sza)

Szociális ellátás külföldön

Uniós állampolgárként az Európai Unió egész területén, továbbá Izlandon és Norvégiában is mindenféle korlátozás és munkavállalási engedély nélkül – idénymunkásként, alkalmazottként és vállalkozóként egyaránt – munkát vállalhatunk. Mielőtt azonban külföldre megyünk, érdemes tájékozódni az adott ország szociális rendszeréről.

Alapszabály: akár csak néhány hétre, akár hosszabb időre megy valaki külföldre dolgozni, joga van ahhoz, hogy az adott ország állampolgáraival azonos bánásmódban részesüljön. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés első napjától kezdve ugyanazokra az ellátásokra jogosult, mint a helyi munkavállalók. Az egyes uniós tagállamok jogszabályai és társadalombiztosítási rendszerei között azonban jelentős eltérések lehetnek, ezért még a kiutazás előtt fontos tájékozódni az adott országban érvényes szabályokról. „Aki Spanyolországba megy narancsot szedni, arra a szociális biztosítás terén a spanyol normák vonatkoznak” – figyelmeztet a Szociális Biztosító minden évben az idénymunkák beindulása előtt. Ha olyanok mennek külföldre, akik előtte munkanélküliek vagy diákok voltak, nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük.

Azoknak a diákoknak, aki már tanulmányaik mellett dolgoztak rendes alkalmazottként vagy egyéni vállalkozók, jelenteniük kell, hogy másik országban vállalnak munkát. „Miután megérkeztek az uniós tagállamba, az ottani társadalombiztosítási intézményben ellenőrizzék, hogy be vannak-e jelentve, és mielőtt elhagyják az országot, kérjék az E 104-es nyomtatvány kitöltését, mert ezzel igazolják, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosításuk. Az E 104-es nyomtatvány birtokában a későbbiekben könnyebben lehet intézni a különböző segélyeket, ugyanis a külföldi munkavégzést, főleg a nyári idénymunkát – például a gyümölcs betakarítását – nehéz kimutatni.

Külföldre utazás előtt gondolni kell az egészségbiztosításra is. Ki lehet váltani az európai egészségbiztosítási kártyát, mellyel az EU-n belül az összes orvosi kezelésre jogosult lesz bármely uniós országban, de a biztosító mindig csak az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Előfordulhat, hogy a kezelés költségeiből például 20-30%-ot a betegnek kell önrész címén fizetnie. A munkavállalónak mérlegelnie kell, milyen hosszú időre megy külföldre, ott lesz-e egészségbiztosítása, megéri-e utasbiztosítást kötni. (sza)

Idénymunka az Európai Unióban és Svájcban

Nyáron általában az egysze-rűbb, emiatt viszont alacso-nyabb fizetést biztosító idénymunkát keresik a diákok. Ilyen munkából bőséges kínálat van.

A nyári hónapokban a legtöbb alkalmimunka-lehetőség a vendéglátóiparban – pincérek, szakácsok, szobalányok, kisegítő konyhai személyzet stb. – , a mezőgazdaságban – gyümölcs- és zöldségbetakarítás –, valamint az idegenforgalomban – animátorok – van. A megfelelő munka keresésekor és kiválasztásakor nem árt az óvatosság. Az Európai Unió próbál segíteni a fiataloknak a tájékozódásban: az EURES portálhálózaton (www.eures.europa.eu) rengeteg leellenőrzött, hiteles munkaajánlat böngészhető, melyek mellett ott szerepel a munkaadó vagy cég közvetlen elérhetősége is.

Az EURES szlovákiai oldalán, a www.eures.sk portálon jelenleg 4409 munkahely közül lehet válogatni. Itt olyan cégek hirdetnek, amelyek hajlandóak szlovákiai munkaerőt alkalmazni. Keresnek kőműveseket, pékeket, hegesztőket, szakácsokat, konyhai segédmunkásokat, szállodai recepciósokat stb. Az ajánlatok sok országból származnak, például Írországból, Németországból, Franciaországból, Csehországból stb. Az ígért fizetés is különböző. Csehországban például egy édesipari gyárban a bonbonok csomagolásáért 70–80 cseh korona órabért adnak, a cseresznye vagy alma betakarításáért pedig 60–100 koronát. Svájcban egy pizzéria szakácsot keres, a kínált bér: 22 svájci frank óránként. Írországban konyhai kisegítő munkásként 9 eurót lehet keresni óránként, egy ír vágóhídon 9–14 eurós órabért kínálnak, főszakácsként 2100 euró körül lehet keresni. Ausztriában festő-mázolóként 12 eurót fizetnek óránként, Angliában az au-pairek vagy a gondozók 9–10 fontos órabérre számíthatnak.

Az egyik leggyakrabban használt idénymunka-kereső portál Európában a https://europa.eu/youth/sk oldal, mely elsősorban a diákoknak kínál brigádokat. (sza)