Idén már jön a gazdasági fellendülés, ám a költségvetéssel még gondok lehetnek

A pénzügyminiszter részt vett a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) konferenciáján, ahol Szlovákia idei gazdasági teljesítménye volt a fő téma. Kamenický itt ismertette a tárca által elkészített előrejelzés legfontosabb adatait. Mint mondta, 2024-ben legalább 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami a miniszter szerint a tavalyi évhez képest „lassú felépülésnek” tekinthető, ugyanakkor az ország gazdasági teljesítménye – csakúgy, mint a teljes eurozóna esetében – még mindig elmarad a saját potenciáljától. Az infláció tekintetében szintén javulást vár: idén 3,2 százalékos pénzromlással számolnak, amit a tavalyi 10,7 százalékhoz képest jelentős lassulásként értékelt a tárcavezető.

Külső és belső tényezők

Kamenický szerint azonban ezeket a becsléseket érdemes óvatosan kezelni, hiszen a szlovák gazdaság az eurozónán belül is az egyik legnyitottabb, vagyis nagyban függ a globális folyamatoktól. Példaként az orosz–ukrán háborút és az izraeli konfliktust említette, hangsúlyozta, hogy tavaly is az autóipar számított a gazdaság egyik motorjának, így ha Németország rossz eredményeket produkál, az bizony hatással lesz a hazai folyamatokra is.

A szlovák gazdaságra azonban nemcsak a külföldi folyamatok, hanem a hazai problémák miatt is komoly kihívások várnak. Kamenický szerint a munkanélküliség aránya jelenleg is a történelmi minimum, vagyis 5 százalék környékén mozog, ám az utóbbi hónapokban stagnálás volt jellemző, ami elsősorban a demográfiai problémákra vezethető vissza. A munkaképes korú lakosság (15 és 64 év között) aránya ugyanis folyamatosan csökken, ez pedig gátolja a foglalkoztatottság növekedését. A hiányzó munkahelyek betöltését az állam elsősorban külföldi munkavállalókkal igyekszik megoldani, már több mint 100 ezer külföldi állampolgár dolgozik az országban.

Kamenický végül kitért a minisztérium jövőbeli terveire is. Elmondta, az egyik legfontosabb feladatot az élelmiszerárak növekedésének megállításában látja. Konkrét intézkedéseket egyelőre nem árult el, viszont leszögezte, a kormány azokkal az élelmiszerekkel foglalkozik majd, amelyet az emberek a leggyakrabban vásárolnak. „Szeretnénk, ha az alapvető élelmiszerek olyan áron lennének elérhetők a boltok polcain, hogy a lakosok ezeket megengedhessék maguknak” – fogalmazott a tárcavezető.

Teljesíthetetlen célok?

A konferencián részt vett Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke is, aki bemutatta az általuk készített előrejelzéseket. Mint mondta, a legfontosabb gazdasági mutatók kapcsán nincs nagy eltérés a tárca prognózisához képest. A gazdaság alakulása szempontjából ők 2,1 százalékos növekedést jósolnak, ami Kamenickýék elemzésével összevetve óvatosabb becslés, viszont az infláció tekintetében optimistábbak, a Költségvetési Tanács 2,8 százalékos pénzromlással számol. Ennek eredményeként a lakosság vásárlóereje is növekedni fog, a következő 2-3 évben ugyanis a reálbérek is nőnek majd. A pénzügyminisztérium szintén erre a következtetésre jutott, számításaik szerint a reálbérek idén már 3,7 százalékkal emelkednek, a következő két évben pedig további 1-2 százalékkal.

Az államháztartással kapcsolatban azonban Tóth már kevésbé volt bizakodó. Arra figyelmeztetett, hogy a kormány idei költségvetési javaslata megsérti a kiadási korlátokról szóló törvényt, ezzel pedig veszélyezteti a hosszú távú fenntarthatóságot. A Költségvetési Tanács a kormány által vállalt, idei 0,5 százalékpontos hiánycsökkentést sem tartja teljesíthető elvárásnak, hacsak nem hoznak utólagos intézkedéseket, a 2025-re és 2026-ra ígért 1 százalékpontos deficitcsökkentést pedig szintén a fikció kategóriájába sorolta. Hangsúlyozta, a kiadásokat a vállalkozók adóterheivel próbálták kompenzálni, de ezek hosszú távon nem hoznak olyan eredményeket, amelyek elősegítenék a fenntarthatóságot.