Idén már biztosan nem lesz végrehajtási amnesztia

Jelen pillanatban is több mint 3,7 millió végrehajtási ügyirat fekszik a bíróságokon, melyek nagyon leterhelik a rendszert. Végrehajtás nagyjából 960 ezer természetes személy és 59 ezer jogi személy ellen folyik. 450 ezer embernek kettő vagy több, 134 ezernek hat vagy több, 50 ezernek tíz vagy több végrehajtási eljárás van a nyakán. A rekorder egy olyan természetes személy, aki ellen 143 végrehajtás zajlik. Az eljárások jó részét a járulékfizetés elmaradása miatt indította a Szociális Biztosító vagy az egészségügyi biztosítók, de nagyon sok eljárást indítottak a mobilszolgáltatók és a banki engedéllyel nem rendelkező hiteltársaságok is. A végrehajtások ráadásul a munkaerőpiacot is hátrányosan érintik: az eladósodás következtében mintegy 40–70 ezer ember nem akar legálisan alkalmazottként elhelyezkedni, fizetésüket ugyanis ebben az esetben elvennék a végrehajtók.

A végrehajtási amnesztia témája már tavaly tavasszal felmerült, és az idei év elején is rezonált, ám azóta sincs előrelépés az ügyben, és idén várhatóan nem kerül sor a kérdés megoldására. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter, aki Lucia Žitňanská után vette át a tárcát, az Új Szónak adott interjújában azt mondta, az eljárásokkal mindenképpen kezdeni kell valamit, mivel bár a bíróságok egyre több erőforrással dolgozhatnak és fejlesztik őket, a 3,7 millió végrehajtási eljárás túlterheli a rendszert. „A végrehajtási amnesztia azonban csak az egyik változat” – mondta ezzel kapcsolatban, hozzátéve, továbbra sem tudják még a koalícióban, pontosan melyik utat választják.

Elmondása szerint az alapötlet az, hogy az öt évnél tovább tartó végrehajtásokat törvényi úton leállítják, és ha valaki folytatni akarja, az illeték kifizetésével megteheti ott, ahol van értelme a dolognak.

Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) korábban élesen bírálta a végrehajtási amnesztia gondolatát, amely szerintük felelőtlenségre biztatná az embereket.

Gál Gábor: védeni kell a hitelezőket is

Védeni kell a hitelezőket is a végrehajtási ügyekben Gál Gábor igazságügyi miniszter (Híd) szerint. „Nem tehetjük meg, hogy valakinek azt mondjuk: neked eddig tartoztak, de már nem fognak tartozni. Azt mondhatjuk, hogy bár öt évig hajtattad be a tartozást végrehajtóval, de nem sikerült, ezért gondold meg, terheled-e továbbra is a bíróságot. Ha igen, adj be új beadványt, ha nem, akkor tegyél le a dologról” – véli a miniszter.

A kérdés az, melyik úton vigyék tovább a megoldást: az egyik változat szerint nem szűnnének meg a tartozások, és ha az eladósodott személy vagyonhoz jut, akkor továbbra is behajthatók lennének. A másik változat a teljes amnesztia, amely eltörölné az adósságot, ám ez kizárólag a közszféra, például a Szociális Biztosító felé lenne érvényes a magánszféra felé nem. „Az már egy másik kérdés, hogy felkészült-e erre anyagilag például a Szociális Biztosító, vagy sem. Nekünk a legfontosabb az, hogy a törvényből kifolyólag sor kerüljön a végrehajtások leállítására, mert akkor nagyon sok ügyirattól megszabadulunk” – mondta Gál.

A miniszter szerint még nem tudják, mikor vihetik a parlament elé a normaszöveget. Idén szerinte még biztos nem készül el a szabályozás, ám nagyon sokáig sem húzhatják már a dolgot. Elmondása szerint Peter Kažimír pénzügyminiszterrel abban egyeztek meg, hogy a jövő évi költségvetésben keresnek majd pénzügyi keretet a megoldásra, ám maguk sem tudják, mekkora lesz az összeg. A pesszimista becslések szerint ugyanis akár 50 millió eurót is ki kell majd fizetni az államkasszából a végrehajtóknak kártalanításra.

A legnagyobb ellenzéki párt, az SaS még januárban jelezte, ha a kormány számukra nem megfelelő szabályozást fogad el, készek az Alkotmánybírósághoz fordulni. Szerintük a populista végrehajtási amnesztia ellenkezhet a piacgazdaság és a jogállam elveivel.