Idén eddig csak az államra dolgoztunk

„A szlovákiai adófizetők idén 190 napot dolgoznak az államra, 8-cal többet, mint tavaly. Ez a legrosszabb eredmény, amióta bevezettük az adószabadság napját” – jelentették be a Hayek Alapítvány elemzői, Tomáš Púchly és Martin Reguli az általuk kidolgozott elemzéssel kapcsolatban. A Hayek Alapítvány 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, és a könnyebb érthetőség kedvéért vezette be az adószabadság napját. Ennek a kiszámításánál a közkiadásokat vetik össze az adott év bruttó hazai termékével (GDP). Minél kisebb a kiadások aránya a GDP-n, annál korábban van az adószabadság napja. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett.

Folytatódik a pénzszórás

„Az adószabadság napjának az idei látványos kitolódása egyértelműen a koronavírus-járvány második hullámának a számlájára írható. A járvány negatív gazdasági hatásainak az enyhítésére fordított pénzek miatt ugyanis látványosan megugrottak a közkiadások” – mondta el Púchly. Nem lehet azonban mindent a járványra fogni. „Tény, hogy az előző választási időszak gazdálkodása miatt az új kormány eleve rossz startpozícióval vette át a vezetést, hiszen az előző kormány a gyors gazdasági növekedés időszakát nem használta ki arra, hogy megfelelő tartalékokat halmozzon fel a nehezebb időszakra. A jelenlegi kormány azonban erre még rátett egy lapáttal, amikor a már így is hatalmasra duzzadt költségvetési hiány ellenére újabbnál újabb pénznyelő intézkedéseket vezet be” – tette hozzá Reguli.

Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy idén rekordmértékben nőtt az állami újraelosztás mértéke. Az alapítvány számításai szerint 2019-ben a Szlovákiában megtermelt javaknak még csak a 39,91 százaléka vándorolt az államkasszába, tavaly ez 49,98, idén pedig 51,98 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy a szlovák gazdaságban megtermelt minden egyes euróból az állam nagyjából 52 centet vesz el.

Megsarcolt alkalmazottak

A Hayek Alapítvány az alkalmazottak adóterheit is megvizsgálta, és ezzel kapcsolatban sem szolgál jó hírekkel. „Az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint felére teszi rá a kezét” – mondta Reguli. Az összes járulék és adó kifizetését követően – a tavalyi 47,39 százalékkal szemben – idén már csak a teljes bérköltség 46,98 százaléka marad az alkalmazott kezében, a fennmaradó rész az államkasszába vándorol.

A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) előzetes számításai szerint a bruttó havi átlagbér Szlovákiában idén 1203 euró. Egy ilyen fizetéssel rendelkező alkalmazott teljes bérköltsége 1626,46 euró, a nettó fizetése azonban csak 915,29 euró. Ebből azonban még le kell számítanunk az üzletben áfaként vagy jövedéki adóként kifizetett összeget, a helyi adókat és egyéb díjakat is, ami után az alkalmazottnak csupán 764,06 eurója marad, ami a teljes bérköltség már említett 46,98 százaléka. Púchly is figyelmeztet azonban arra, hogy a példában szereplő fizetés csupán az országos átlag, és a lakosság tetemes része ennél jóval kisebb összeggel kénytelen beérni.

Lehet még rosszabb

„Az adószabadság napjának a későbbre tolódása miatt az elkövetkező években is azzal számolhatunk, hogy az adózókra még nagyobb teher hárul majd, ami a jelenlegi helyzetben nem a legjobb hír, hiszen a járvány miatt épp az ellenkezőjére lenne szükség” – állítja Miriam Galandová, az Adótanácsadók Szlovákiai Kamarájának (SKDP) az alelnöke. Szerinte, jelentős problémát okoz a jelenlegi kormány vállalkozói környezet javításával kapcsolatos kaotikus jogalkotása is, amellyel nemegyszer épp az ellenkezőjét éri el annak, mint amit eredetileg tervez. „A jogszabályok állandó módosítgatása helyett sokkal jobban örülnénk annak, ha az állam az adóbehajtás hatékonyságát növelné, nagyobb figyelmet fordítva az adócsalók lefülelésére” – tette hozzá Galandová.