Húzódik a választás időpontjáról szóló vita

A parlament rendkívüli ülését a Fico vezette Smer indítványozta, az ellenzék azt szerette volna elérni, hogy korábban, június 24-én kerüljön sor az előre hozott választásra. Miután a parlament tavaly decemberben megvonta a bizalmat Eduard Heger kormányától, Zuzana Čaputová államfő arra kérte a koalíciós pártokat, az év első felében hirdessék ki a választást. A volt kormánypártok vezetői végül a szeptemberi időpontban állapodtak meg, s a köztársasági elnök tiszteletben tartotta a döntést. Čaputová csütörtöki álláspontja szerint azonban a törvényhozásban uralkodó feszültség fenyegetést jelent az alkotmányos elvekre és az államháztartásra, ami elviselhetetlen, s ezért korábban meg kell tartani az előre hozott választást. „Ami a parlamentben történik, az inkább a káoszt juttatja eszünkbe, mintsem a felelős kormányzást” – írta a TASR hírügynökségnek küldött nyilatkozatában, melyben egyúttal arra kérte a politikusokat, változtassanak a helyzeten.

Igor Matovič (OĽaNO) parlamenti képviselő bírálta az államfő nyilatkozatát, azzal vádolta, a közvélemény-kutatások megállapításaira alapozza lépését. Megjegyezte, Čaputová a korábbi időpontot pártolta, később azonban ő maga állt elő azzal, hogy a szeptemberi választást is el tudja fogadni. „Az ő érdeme, hogy a választás szeptemberben lesz. Sajnálom, hogy ezt utólag bánja, mert látott néhány közvélemény-kutatást” – mondta. A párt hivatalos állásfoglalásában leszögezte, nem támogatják a rendkívüli ülés megnyitását. „Az államfő ezzel a felesleges tettével káoszt visz a társadalomba, s ezzel a maffia és a szélsőségesek kezére játszik, akik jelenleg ellenzékben vannak” – írják.

„Bohóc Matovič”

Richard Sulík (SaS) parlamenti képviselő délelőtt kijelentette, pártja nem vesz részt a rendkívüli ülésen. Az államfő felhívásával kapcsolatban elmondta, meglepte az elnöki palotából érkező üzenet, mivel a volt kormánypártok megállapodását jóváhagyta Čaputová is. A liberális párt elnöke nem lát okot arra, hogy eleget tegyenek az ellenzék követelésének, és korábban legyen a voksolás. A parlamentben kialakult helyzetet nem tartja súlyosnak, mivel az államfőnek joga van megvétózni a törvényeket. „Hagyni kell, hogy az egyik hülyeséget találja ki a másik után, hogy az egész nemzet felfogja, egy ilyen bohóc nem való a parlamentbe” – mondta Matovič legutóbbi javaslataira utalva, hozzátéve, az emberek jobban meggondolják majd, kire szavaznak a választáson. Hozzátette azt is, a parlamentben 150 képviselő van, és több fontos javaslatot sikerült elfogadni. Sulík nem zárta ki a júniusi időpontot, állítása szerint készen áll tárgyalni az ügyről, ahhoz azonban, hogy megváltoztassa az álláspontját, kézzel fogható indokra van szüksége. A liberális párt érvelése szerint a jogalkotás szempontjából nincs nagy különbség a júniusi és szeptemberi verzió között – ezt azzal magyarázták, júliusban és augusztusban nem ülésezik a parlament.

Čaputován a sor

Peter Pellegrini (Hlas) felszólította Čaputovát, a rendkívüli ülés előtt személyesen forduljon a képviselőkhöz, és mondja el véleményét az előre hozott választásról a plénumban, valamint közölje a koalícióval, ha nem egyeznek bele a júniusi időpontba, hivatalnokkormányt nevez ki. Az ellenzéki politikus továbbá azt javasolta, az ülés megnyitása után függesszék fel a vitát, és az elkövetkező napokban az egyes pártok tárgyaljanak a júniusi alternatíva elfogadásáról. Robert Fico (Smer) a délutáni sajtótájékoztatón szintén felszólította Čaputovát, nevezzen ki hivatalnokkormányt.

A határozat jóváhagyására 90 szavazatra van szükség, a parlament elnökének pedig legkésőbb március 6-án kellene kihirdetnie a választás napját, ha az őszi dátum helyett a június 24-i időpont érvényesülne. A rendkívüli ülést első nekifutásra nem sikerült megnyitni, a parlament nem volt határozatképes – a szükséges 76 szavazat helyett mindössze 65-en támogatták az ülést. A második próbálkozás előtt Fico bejelentette, tudomása szerint az SaS saját indítványt nyújt be jövő hét folyamán, ezért készen áll visszavonni saját javaslatát. Az SaS cáfolta a Smer elnökének állítását, a grémium tárgyalása után ismét szavaztak az ülés megnyitásáról, de másodjára is csak 72 képviselő támogatta. A harmadik próbálkozásra pénteken délelőtt kerül sor.

MiG-ek Ukrajnának

A parlament programjában két rendkívüli ülés szerepelt, az ellenzék kezdeményezésére a MiG–29-es vadászgépek Ukrajnának való adását szerették volna megvitatni a törvényhozók. Jaroslav Naď (OĽaNO) ügyvezető védelmi miniszter csütörtökön délben arról beszélt, a MiG–29-es vadászgépek Ukrajnának való átadásáról majd akkor szeretne a parlamentben beszélni, ha az egész folyamat már abban a fázisban lesz, hogy lesz mit erről mondani. „Nem fogok úgy táncolni, ahogy Robert Fico és az oroszbarát propagandája fütyül” – utalt Naď arra, hogy a Smer újabb rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a vadászgépek témájáról. A tárcavezető nem akarta pontosítani, hol tart most a vadászgépek átadása, de megismételte, ha az erről szóló tárgyalások eljutnak odáig, akkor a parlament előtt is beszámol minderről. „Ez napok, hetek kérdése lehet” – tette hozzá azzal, a háttérben már fél éve zajlanak az egyeztetések a vadászgépek átadásáról. Naď elmondta, más országok is küldtek már vadászgépeket Ukrajnába. „Szlovákia nem lenne az első” – jelentette ki. Emlékeztetett, ha sikerül átadni a gépeket, az Európai Békekeretből Szlovákiának megtéríthetik az itthon már leszerelt MiG-ek árát, vagy nyugati katonai eszközök érkezhetnek helyette az országba. „Talán 150–160 millió eurót kaphatunk értük” – mondta a miniszter azzal, jelenleg a leszerelt gépek őrzése csak költséggel jár. Peter Pčolinský (Sme rodina) közölte, nem támogatják az ülés megnyitását, ez a kérdés ugyanis egyelőre nem aktuális.

(ba, czg, TASR)