Húszéves jövőképet készítettek

A januártól felálló regionális önkormányzatok a jövőben maguk gondoskodnak fejlesztési elképzeléseik kidolgozásáról és azok megvalósításáról. Ahhoz azonban, hogy ezek országos szinten is kiegészítsék, sőt segítsék egymást, szükség van egy egységes koncepcióra. Az urbanisztikai alapelvekre épülő országos területfejlesztési koncepciót három éven keresztül több mint száz szakember készítette. A munka része volt egy társadalmi vita is, amely során a környezetvédelmi minisztérium internetes oldalán közzétett anyagról a különféle hivatalokon kívül egy sor szervezet és magánember is véleményt mondott.

Peter Kováčik, a környezetvédelmi minisztérium illetékes szekcióigazgatója az új koncepció fontos előnyének nevezte, hogy már az európai fejlődési irányokat is figyelembe veszi. Erre szükség is van, hiszen az általa lefektetett alapelvek legalább 15-20 évig érvényesek lesznek. Ennél rövidebb horizontot, hat évet fog át az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium főként gazdaságfejlesztési és a szociális problémák kezelésével foglalkozó Nemzeti Régiófejlesztési Terve. (A környezetvédelmi tárca szerint a jövőben szükség lesz ennek a két koncepciónak az összehangolására.)

A területfejlesztési koncepció több részterületre tagolódik. A településszerkezettel foglalkozó rész elemzi az ország legfontosabb vonzáskörzeteit. Ezen belül is kiemelt helyet biztosít a pozsony– nagyszombati agglomerációnak, amely vonzáskörzete már ma is jócskán érintkezik a nyitrai vonzáskörzettel, így a szakemberek szerint ezek a közeljövőben összeolvadnak. Ezenkívül nagy körzeteknek számítanak még a kassa–eperjesi, a besztercebánya–zólyomi és a zsolna–túrócszentmártoni agglomerációk.

A településszerkezet második szintjét a középnagyságú városok vonzáskörzete képezi, Dél-Szlovákiában ezek közé a losonc–rimaszombati és az érsekújvár–komáromi körzet tartozik. Az urbanisztikai szakemberek ezen kívül fejlődési tengelyeket is megkülönböztetnek. A kilenc legfontosabb ilyen tengely közül Dél-Szlovákát a kassa–eperjesi (Eperjestől a magyar határig terjed) és a zólyom–dél-szlovákiai (Zólyom–Kassa) érinti. A kevésbé jelentős, második szintű 12 tengely között megtalálható a csallóközi (Pozsony–Komárom), a nyitramenti (Trencsén–Nyitra–Érsekújvár– Komárom), a garammenti (Tolmács–Párkány), a dél-szlovákiai (Érsekújvár–Ipolyság–Losonc) és a nógrádi (Losonc–Fülek). A tájstruktúra alapját a hazánk területén létező 7 nemzeti park, 16 tájvédelmi körzet és a közel ezer, egyéb védelem alatt álló terület jelenti. Távlatilag még három nemzeti park megalakítása várható, köztük az Aggteleki Nemzeti Parkhoz kapcsolódó Szlovák Karszt.

A gazdasági, szociális és természeti jellemzők alapján a szakértők végül az országot hét természeti-települési vonzáskörzetre osztották. Ezek között Dél-Szlovákiát a pozsonyi, az Alsó-Vág–Duna menti, a Garam és Ipoly menti, a rima–hornád–poprádi és a bodrogközi érinti. Ezek a továbbiakban 19 régióra osztódnak.

A területfejlesztési koncepció gazdasági és szociális infrastruktúra fejlődésével foglalkozó része elsősorban a tavaly közzétett ágazati fejlesztési koncepciók, illetve azok térbeli kihatásaival foglalkozik. A közlekedési hálózatok fejlődése elsősorban a nemzetközi főútvonalak hatásait tárgyalja. A stratégia tartalmazza viszont a Pozsony–Kassa déli gyorsforgalmi utat, sőt ezt különleges fejlesztési impulzusként tünteti fel az érintett régiók számára. A stratégiáról tartott sajtóértekezleten a minisztérium illetékesei azt is elmondták, hogy a földművelésügyi minisztérium ugyan egy ideig a termőföld védelmére hivatkozva akadályozta az új út előkészítését, néhány héttel ezelőtt azonban sikerült megegyezésre jutniuk, így ez a munka folytatódhat.

Az új országos területfejlesztési stratégia 8 térképmellékletben összegzi a fő fejlesztési elképzeléseket. A szöveges rész pedig kötelezően érvényes részt is tartalmaz majd. Ezeket a környezetvédelmi minisztérium CD-ROM-okon a kerületi hivataloknak juttatja el, így az érdeklődők is megtekinthetik azokat.