Hrabko: Nem a közvélemény-kutatások alapján kellene dönteniük a választóknak

Felidézte, hogy 2020-ban, a választás előtt két hónappal készült felmérések teljesen eltértek a tényleges eredményektől. „Nincs ember, aki 2020-ban két hónappal a választás előtt ki merte volna jelenteni, hogy az OĽaNO 25%-ot szerez, és olyan se, aki azt mondta volna, hogy a PS/Spolu nem jut be a parlamentbe” – emlékeztetett.

Az alacsony támogatottságú pártok visszalépésére vonatkozó felhívások és a szavazatok kárba veszése miatti aggodalmak kapcsán Hrabko kijelentette, természetesen mindenki azt mond, amit akar, de a pártok döntenek. „Nem egyszerű a helyzetük. A pártoknak 17 ezer eurót kellett letétbe helyezniük a választáson való induláshoz. Miért dobnák ki ezt a pénzt az ablakon?” – tette fel a kérdést.  

A választási kauciót az a párt kapja vissza, amely legalább 2%-os eredményt tud elérni, 3% felett pedig már állami támogatást is kap. „Feltételezem, hogy a tévévitákig egyetlen párt sem lép vissza. Ehhez nagyon kedvező ajánlatot kellene kapnia egy másik párttól” – tette hozzá.

Azt is hangsúlyozta, valójában egyetlen leadott szavazat sem veszik el, mindegyik beleszámít a végeredménybe, és a külföldről leadott levélszavazat is ugyanannyit ér, ezért érthető a magasabb részvételre való buzdítás, beleértve a külföldön élő állampolgároknak címzett felhívásokat. A magasabb részvétel pedig nagyobb legitimitást is jelent a parlamentbe jutó pártoknak.

Hrabko úgy véli, a választók többsége úgy általánosságban változásokat akar, de mérlegelniük kellene, milyen konkrét változásokat szeretnének. Hozzátette, 2020-ban az OĽaNO, a Sme rodina, az SaS és a Za ľudí rendkívüli felhatalmazást kapott a változásokat óhajtó tömegektől, és minden idők legnagyobb parlamenti többségével tudtak kormánykoalíciót létrehozni, de képtelenek voltak élni a hatalommal. „Tudjuk, hogyan végződött, előrehozott választás jön, de ezért egyik volt kormánypárt sem hajlandó vállalni a felelősséget” – összegezte Hrabko.