Hiába Kiska vétója, elfogadnák a bíróságokról szóló törvényt 

Kiska szerint a javaslat jelentősen korlátozza a bírósági döntések nyilvános ellenőrizhetőségét. A törvényt visszaküldte a parlamentbe, és a képviselőknek azt javasolta, hogy a törvényt ne fogadják el egy egészként, mivel az ellentétben áll a jogállam alapelveivel.
     

Az elfogadott törvény értelmében egyes bírósági döntések kivételt kapnak, és ezeket nem fog kelleni nyilvánosságra hozni - például ha a bíróság beleegyezik olyan adatok átadásába, amelyek telekommunikációs titoknak minősülnek, vagy ha beleegyezik valakinek a lehallgatásába. Kiska szerint ezzel megszűnik a lehetőség arra, hogy nyilvánosan ellenőrizhetőek legyenek a bíróságoknak azok a különösen érzékeny döntései, amelyek lényeges beavatkozást jelentenek az egyének alapvető jogaiba és szabadságába.        

„A nyilvános ellenőrzésnek a megvonását mindig objektív és bizonyítható tényekkel kell alátámasztani” – hangsúlyozta az államfő. Figyelmeztetett, hogy a kormány nem írta le azoknak a rendkívüli körülményeknek, illetve annak a biztonsági kockázatnak a létezését, amely indokolná a törvény elfogadását. Hozzátette: a javaslatról konzultációt sem folytattak.      

Az államfő az elmúlt hat év tapasztalataira utalva azt állítja, hogy az érintett bírósági döntésekhez való szabad hozzáférés semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent. A javaslat indítványozásának és elfogadásának a módja az államfő szerint arra enged következtetni, hogy a javaslat „eltitkolt célja annak megakadályozása, hogy a bíróságok döntéshozói tevékenysége nyilvánosan ellenőrizhető legyen. Kiska szerint a javaslat túlságosan beleavatkozik az információkhoz való hozzáférés alapvető jogába, amely az alkotmány védelme alatt áll.      

Az bíróságokról szóló indítványt június 20-án 99 parlamenti képviselő támogatta. Ennek elfogadásával azt akarták elérni, hogy ne kelljen minden bírósági döntést nyilvánosságra hozni. A javaslat néhány kivételt vezetett volna be. Eszerint nem kellett volna nyilvánosságra hozni például, ha a bíróság beleegyezik olyan adatok átadásába, amelyek telekommunikációs titoknak minősülnek, vagy ha a bíróság a büntetőeljárási törvénykönyv szerint hoz határozatot. 
     

Az indítványt gyorsított eljárásban készítette elő az Igazságügyi Minisztérium, és nem bocsátották tárcaközi észrevételezésre sem. Gál Gábor (Most-Híd) igazságügyi miniszter ezt azzal magyarázza, hogy egy különleges körülményről van szó, és az ország biztonsága is veszélyben volt. A jelenlegi jogszabály szerint nincs törvényes lehetőség arra, hogy a bíróság lehallgatásról szóló döntéseit ne hozzák nyilvánosságra. „Ez az állapot a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekeinek a védelme és a büntetőeljárás rendes menetének szempontjából nem elfogadható” – állapítja meg a minisztérium.