Hatékonyabb privatizáció kell

A minisztérium már dolgozik a privatizációs törvény módosításánSomogyi Tibor felvételeAz új kormány hivatalba lépését követően az állami intézmények számának jelentős lefaragását ígérte. A sok ígéretből végül csak egy, a privatizációs tárca fokozatos felszámolása valósult meg. Egyelőre azonban ez is csak úgy, hogy egyszerűen összevonják a gazdasági tárcával, így a gazdasági miniszter ezentúl privatizációs miniszter is lesz. Hány alkalmazottat bocsátanak el, és mekkora megtakarításokra számíthatunk a két tárca összevonásával?

Tárcánknál jelenleg két tendencia tapasztalható. Egyrészt mindenképp szeretnénk csökkenteni a létszámot, az évek folyamán ugyanis egyes hatáskörök megszűntek, míg az alkalmazottak száma nem csökkent. Ezen a téren mindenképp lépnünk kell. Másrészt az európai uniós csatlakozás olyan szervezeti egység létrehozását teszi szükségessé, amely az integrációval foglalkozik. Erre új alkalmazottakat lehetne felvenni. A minisztérium ezt úgy oldaná meg, hogy a saját alkalmazottait csoportosítaná át. A privatizációs minisztérium beolvasztásának a legnagyobb előnye, hogy a tárca szervizcsoportját, vagyis a kiszolgáló személyzetet le lehet építeni. A privatizációs minisztériumban három szekció működött, a beolvasztást követően csak egy marad. Azokat a feladatokat, melyeket több mint 90 fő látott el, az átszervezés után 60 fogja ellátni. Jelenleg a gazdasági minisztériumban tíz szekció működik, ezekre szintén radikális átalakítás vár. A két tárca összeolvasztását és a hatásköri törvény életbelépését követően így, már a privatizációs szekcióval együtt összesen hat szekció lesz. Hogy a későbbiekben hány alkalmazottat érint majd az összevonás, és mekkora megtakarítások érhetők el, csak jövőre tudjuk számszerűsíteni. Tárcánknál jelenleg is túl sok vezető jut az alkalmazottakra. Egyértelmű megtakarítást jelent így, ha megszüntetünk bizonyos szekciókat és főosztályokat.

A gazdasági tárca államtitkáraként az egyik legfontosabb feladata a privatizáció felügyelete. Milyen változásokra számíthatunk és mely, jelenleg még állami tulajdonban lévő vállalatokat szeretnék magánosítani?

Mivel a kormány szeretné megvalósítani a társadalom számára elkerülhetetlen szociális reformokat, pénzforrásokra lesz szüksége, márpedig a reformokhoz elegendő pénzösszeget elsősorban a privatizáció folytatásából lehet biztosítani. Ahhoz azonban, hogy a stratégiai vállalatokként számon tartott szubjektumok többségi részvénycsomagjait is magánosítsuk, politikai döntés szükséges. A kormány még nem döntött arról, milyen módon, illetve milyen mértékben privatizálja a jelenleg állami tulajdonban lévő többségi részvénycsomagot. A minisztérium már dolgozik a privatizációs törvény módosításán. Ennek két fő feladatot kell ellátnia. Módosítani kellene a törvénynek azt a részét, amely csak a 49 százalékos tulajdonrészt engedi magánkézbe adni, másrészt tökéletesíteni kellene a privatizáció technikáját is.

Ön lassan két hónapja foglalta el helyét az államtitkári székben. Sikerült valami pozitívumot elérnie ez alatt a rövid idő alatt?

Az előző választási ciklusban a Galántai Járási Hivatal elöljárójaként dolgoztam, és az egyik legnagyobb eredményünknek a Samsung galántai beruházását tekinthetjük. Hogy a gyár hatékonyan tudjon működni, ahhoz jól kiépített infrastruktúrára van szüksége, ami alatt elsősorban a várost elkerülő autóutat értem. Mivel tudatában voltunk annak, hogy ez több százmillió koronás beruházást jelent, így csak hosszú távon lehetséges az elkerülő út kiépítése, egy áthidaló megoldást dolgoztunk ki. Természetesen nem mondtunk le az elkerülő útról, de mivel a gyár teljes beindítását követően jelentősen megnő a kamionforgalom, szükségszerűnek tűnt úgy átalakítani a meglévő úthálózatot, hogy a megnövekvő forgalom a lehető legkisebb mértékben terhelje a város úgyis nagy forgalmát. Szeptember elején ezért felkértük Csáky Pál kormányfő-helyettest, hogy segítsen Galántának megoldani ezt a közlekedési problémát. A kormányfő-helyettes szakembergárdája, a járási hivatallal és a várossal együttműködve kidolgozott egy támogatástervezetet, amelynek azonban tárcaközi egyeztetésen is át kellett mennie. A tervezet akkor épp a gazdasági tárca hálójában akadt fenn, a kormány így nem hagyta jóvá a pénzügyi támogatást. A választásokat követően, államtitkárrá való kinevezésem révén én is a tárca vezetői testületébe kerültem. Mivel az új vezetés már pozitívan értékelte a tervezetet, minden akadály elhárult. A kormány így már el is fogadta, hogy Galántának 20 millió koronát folyósít.

Korábban rengeteg vita folyt arról, hogy a turizmust a régiófejlesztési vagy a gazdasági tárca felügyelje-e. Ha végül önöknél marad a turizmus, milyen újításokat hoznának az ágazatban?

Még nem dőlt el, hogy nálunk marad-e. Ha ez mégis sikerülne, mindenképp jelentős változtatásokat szeretnénk hozni ezen a területen is. Jelenleg ott tartunk, hogy megpróbálunk kapcsolatot teremteni azokkal a szervezetekkel, amelyek első kézből tudnak információkat nyújtani a minisztériumnak a turizmus jelenlegi helyzetéről. Ha az elemző munka befejeződik, egy kész tervezettel állunk elő. Már most is úgy gondoljuk, hogy azok a pénzek, amelyek eddig a minisztérium rendelkezésére álltak, nem voltak hatékonyan felhasználva. Mindenképpen erősíteni kell a propagációs tevékenységet. Felmerült egy önálló államigazgatási szerv létrehozása is, amely csak a turizmussal foglalkozna. Szerintünk azonban erre nincs szükség, hiszen mi a saját erőnkből képesek vagyunk ellátni ezeket a feladatokat. Elsősorban azokat a területeket szeretnénk fejleszteni, amelyeknek már jó hagyományai vannak Szlovákiában, amelyekre építeni lehet.