Hármas koalíció is lehet

Hármas koalícióban indulhatna a jövő évi parlamenti választáson az MKP, az SaS és az OKS. A konzervatív minipárt támogatottsága nagyon alacsony, az ügynökségek nem is mérik, ám mivel a kettős- és a hármaskoalíció esetében ugyanúgy 7 százalékos a bejutási küszöb, kockázat nélkül vehetik fel az OKS-t – feltéve, ha létrejön Berényiék és Sulíkék koalíciója. Információink szerint a liberálisok egyetlen komolyabb félelme, hogy a közös listáról sokkal több MKP-s képviselő juthat be, mint SaS-es. 

Ha nem jön létre az MKP–SaS koalíció, akkor valószínű, hogy az OKS jelöltjei az MKP választási listáján kapnak helyet. Ondrej Dostál, az OKS elnöke lapunk kérdésére megerősítette, hogy tárgyaltak az MKPval. „Más alternatívák is vannak, szeptemberben születhet döntés” – fejtette ki Dostál. A tárgyalások tényét Berényi József MKP-elnök is megerősítette, részleteket azonban ő sem akart elárulni. Értesüléseink szerint a „Matovič-módszer” alapján a lista utolsó helyeit kaphatnák meg az OKS-esek. 2012-ben ezeket a helyeket a párt ifjúsági csoportjának, a Via Nova ICS-nek adták, ám őket súlytalannak tartják a vezetőségben. Elemzők szerint sok szavazatot nem hozna a párt, ám pár tizedszázaléknyi plusz is sokat jelenthet Berényiéknek – az OKS-nek pedig elsősorban a nagyvárosi szlovák választók között van még pár tízezer szimpatizánsa. Ők jellemzően azért nem szoktak Dostálékra voksolni, mert tudják, hogy ha külön mérettetik meg magukat, biztosan elveszik a voksuk. Az OKS jelöltjei 2010-ben a Híd listáján indultak. Noha akkor is szinte mérhetetlen volt a minipárt népszerűsége, a karikázásoknak köszönhetően négy képviselői helyet szereztek a 14 tagú Híd frakcióban. Később összekülönböztek Bugárékkal, és 2012-ben már külön utakon jártak. 

Arról, hogy köt-e egyáltalán választási egyezséget az SaS és az MKP, szeptemberig kellene döntésnek születnie. A jövő héten kapják kézhez az erre vonatkozó közvélemény-kutatás eredményeit, a további tárgyalások nem húzódhatnak nagyon sokáig. Az ok: a választási listákat ősz végén kell leadni, ám koalíció esetében még komplikáltabb a jelöltállítás, így a döntést nem hagyhatják októberre.

A bejutás a cél

Információink szerint a két fél közül a koalíciót forszírozó liberálisok teljesen pragmatikusan állnak az ügyhöz. „Számunkra a már bemutatott, Agenda 2020 nevű gazdasági program a lényeges, ehhez szeretnénk támogatást szerezni” – mondta lapunknak Ľubomír Galko, az SaS alelnöke. A választási siker érdekében pedig hajlandók lemondani a megosztó társadalmi témákról.

Míg korábban félévenként benyújtották a parlamentbe a regisztrált partnerségről szóló törvénytervezetüket, Richard Sulík pártelnök a nyár elején már azt mondta: ha kormányra jutnak, nem fogják forszírozni a témát. A tavaly ősszel „szerződtetett” Romana Schlesinger melegaktivista pont tegnap jelentette be: otthagyja a pártot, mivel egyre kevésbé tud vele azonosulni. A két párt között az értékrendbeli kérdésekben van jelentős eltérés: az MKP konzervatív, az SaS liberális elveket vall.

Sok magyar képviselő?

Az SaS-ben forrásaink szerint biztosak abban, hogy az MKP-val közösen meglehet a 7 százalék, csak egy dologtól tartanak: hogy a közös listáról több MKP-s jelölt jut be, mint ahány szavazatot a magyar párt hoz. Így az is kérdésessé válna, hogy saját frakciót létre tudnának-e hozni (ehhez legalább 8 képviselő kell).

A liberálisok „aggodalmai” megalapozottnak tűnnek: egyrészt valamivel kisebb az SaS támogatottsága, mint az MKP-é, másrészt felmérések szerint kevésbé stabil a szavazótábora, harmadrészt pedig csak néhány ismertebb, a saját választói által is ismert jelöltje lesz. Mivel a bejutókról a preferenciaszavazatok fognak dönteni, ha egy koalícióba az egyik párt csak 10-20%-kal több szavazatot hoz, sokkal nagyobb arányban szerezhet több képviselőt.

Értesüléseink szerint a két pártnak egyformán 75–75 jelöltje lenne, a listát valószínűleg Richard Sulík vezetné. Még kérdéses, hogy SaS–MKP vagy MKP–SaS koalíciónak hívnák-e.

Kikerülni a karanténból

Az MKP számára a 2016-os választás kulcsfontosságú: több elnökségi tag is attól tart, hogy ha most is elbuknak, széteshet a párt – összesen már 10 évig lennének parlamenten kívül (2010–2020). Ennyi idő után egy párt sem tudott még visszatérni. „A hidasok eddig sikerrel hitették el választóikkal, hogy elfogadhatatlanok vagyunk a szlovákok számára, hiába voltak regionális szinten koalícióink. Egy SaS-es választási koalícióval megszűnne a karantén” – mondta lapunknak egy, a párt ügyeire rálátó forrásunk, hozzátéve: így a szlovák médiában is sokkal nagyobb teret tudnának kapni, mintha külön indulnának.

Kérdéses, az MKP-s választók hogyan reagálnának egy szlovák párttal kötött érdekkoalícióra – ilyenre eddig még nem volt példa. Elemzők szerint főként a radikálisabb szavazók lemorzsolódhatnának, ugyanakkor koalícióban a párt – a többségi elvet megvalósító karikázásoknak köszönhetően – még több képviselői helyhez is juthatna, mint amilyen a valós támogatottsága.