Hamis nosztalgia a „szoci” iránt

Noha a kommunizmus már több mint húsz éve megdőlt, sokan még mindig nosztalgiával emlékeznek vissza rá. Mindezt annak ellenére, hogy emberek százezrei szenvedtek, megfigyelte őket a kommunista titkosszolgálat, hosszú éveket töltöttek börtönben politikai indíttatású perek áldozataiként, nem gyakorolhatták hitüket. A felmérés során a megkérdezettek 67 százaléka azt mondta, hogy az élet könnyebb és jobb volt 1989 előtt, mint most. Például azért, mert most lényegesen kevesebbet vásárolhatnak fizetésükből, mint akkor. Ráadásul a válaszadók 93 százaléka állítja, hogy jelenleg sokkal többet dolgozik és kevesebb ideje van. Tízből kilenc ember szerint pedig az emberközi kapcsolatok 1989 előtt sokkal fontosabbak voltak a pénznél; mára viszont ez megváltozott. „A felmérés során főként azt emelték ki az emberek, hogy a rendszerváltás előtt egyszerűbb volt lakáshoz jutni, nem volt irreális vállalkozás fizetésből félrerakni a lakásra, ami most elképzelhetetlen” – kommentálta a felmérés eredményeit Jana Mokráňová, az alapítvány képviselője. Pavol Haulík szociológus szerint viszont ez a fajta nosztalgia inkább a jelenlegi rendszer és a politika bírálata, egyfajta kiábrándulás mindenből. „Az akkori és jelenlegi helyzetet csak azok tudnák reálisan összehasonlítani, akik megélték. Tehát a minimum 42 évesek és ettől idősebbek, s ez már az átlagéletkor felett van, amely Szlovákiában 40 év körül mozog. Ebből a szempontból nehéz megmondani, mennyire reálisak ezek az adatok – mondta a szociológus. – Az alapján, hogy akkor olcsóbb volt a kenyér vagy a tej, nem lehet kijelenteni, hogy akkor jobb élet volt. Ezek nagyon szubjektív, mondhatni mérhetetlen dolgok.” Tomáš Šerédi pénzügyi szakértő szerint az emberek nagyon érzékenyen figyelik azt is, mennyi időt kellett ledolgozniuk bizonyos dolgok megvásárlásához akkor, és mennyit most. „Az átlagos élelmiszerekre ma sokkal kevesebbet kell dolgoznunk, mint 1989 előtt. Ráadásul akkoriban az összes kiadás 40 százaléka ment élelmiszerre és alkoholmentes innivalóra, míg jelenleg ez a kiadások 20 százaléka. Másrészt jóval drágább lett a lakás, az energia” – emlékeztetett Šerédi. Haulík meggyőződése, hogy azoknak, akik visszasírják az elmúlt rendszert, arra a kérdésre kellene válaszolniuk, hogy visszaállítanák-e. „Ez a kulcsfontosságú kérdés. Meggyőződésem, hogy túlnyomó többségük nemmel válaszolna, mert tudatosítaná, hogy a kommunizmus nemcsak az olcsó tejről és kenyérről szólt” – mondta lapunknak a szociológus.