Ha nem is lesz a népszavazásból semmi, Fico jól tud vele mozgósítani

Az ellenzéki Smer ve­ze­tője, Robert Fico hétfőn bejelentette, már összegyűlt a szükséges 350 ezer aláírás az előrehozott parlamenti választásról szóló népszavazás kiírásához, a petíciós bizottság augusztus 15-én befejezi a munkáját.

Együtt a radikálisok

„Kész. Megvan a 350 ezer aláírás. Pontosan az elképzeléseink szerint alakult a petíciós akció” – mondta Fico, hangsúlyozva, hogy a Smer 270 ezer aláírást gyűjtött, és köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az aláírásgyűjtésben. Elsősorban a több mint 40 ezer aláírást szállító szélsőjobboldali Republikának, illetve a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) volt hálás. „Mennyit kapargatott össze a Hlas? Nem tudjuk” – szúrt oda Fico a Peter Pellegrini vezette formációnak. A Smer elnöke a többi pártot és csatlakozó szervezetet felszólította, augusztus 15-ig küldjék el az íveket a petíciós bizottságnak. Összesen 400 ezer aláírást akarnak átadni a köztársasági elnöknek.

A Smer vezetője egyben felszólította Zuzana Čaputová államfőt, hallgassa meg az emberek hangját. Fico szerint nincs rá semmi ok, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon a népszavazás kapcsán. „Tisztában van vele, hogy lépnie kell a népszavazás meghiúsítása érdekében” – jelentette ki a Smer elnöke, hozzátéve, hogy ha az államfő nem fordulna az Alkotmánybírósághoz, akkor kénytelen lenne kihirdetni a népszavazást és összekötni azt az őszi önkormányzati és megyei választással. Ficónak meggyőződése, hogy ebben az esetben a referendum sikeres lenne. Arról is beszélt, szerinte az államfő a hatalomban akarja tartani a jelenlegi kormányt, de ő úgy látja, az ország számára az előrehozott választás és az alkalmatlan kabinet bukása a megoldás.

Kérdések és az alkotmány

A Smer népszavazási kezdeményezésének első kérdése így hangzik: „Egyetért-e azzal, hogy a Szlovák Köztársaság kormányának haladéktalanul be kell adnia a lemondását?” A második kérdés pedig így szól: „Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának?” E mellé a kérdés mellé odatennék az erre vonatkozó alkotmánymódosítási-javaslat szövegét. Ezzel az alkotmányban rögzítenék azt a lehetőséget, mely szerint népszavazással, vagy a parlament döntésével le lehetne rövidíteni a választási időszakot. Čaputová már korábban bejelentette, a kormány azonnali lemondására vonatkozó első kérdéssel az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, mert szerinte feltehetően alkotmánysértő. Ha az Alkotmánybíróság erre a megállapításra jutna, akkor az államfő csak a második kérdésben hirdetne népszavazást.

Mik a lehetőségek?

Peter Spáč, a brünni Masaryk Egyetem politológusa a smeres népszavazási kezdeményezésről lapunknak elmondta, ebben a választási időszakban ez már az ellenzék második próbálkozása arra, hogy referendumot írjon ki és ezzel előrehozzák a parlamenti választás időpontját. A szakértő szinte biztosra veszi, hogy Čaputová az Alkotmánybíróság elé utalja az első kérdést. Rámutatott, Ficónak az államfőre vonatkozó kijelentései emiatt már egyfajta előzetes támadásként szolgálnak. A továbbiakban pedig egy olyan értelmezéssel mozgósíthatják a szavazóikat, mely szerint az elnök ismételten ellehetetlenítette a népszavazást.

Spáč szerint abban a hangsúlyozottan valószínűtlen esetben, ha az államfő nem utalná az Alkotmánybíróság elé a népszavazás első kérdését, vagy valamilyen más okból mégiscsak az önkormányzati és megyei választással egyszerre lehetne tartani a referendumot, akkor elképzelhető, hogy egyes településeken problémát jelentene a voksolás lebonyolítása. Több szavazatszámlálóra és választási helyiségre lenne ugyanis szükség.

Ha ezt a nehézséget is sikerülne megoldani és a regionális választásokkal együtt tartanák a népszavazást, akkor a politológus szerint jóval magasabb lenne a referendumon a részvétel, mintha valamikor máskor rendeznék azt meg. „Másrészt ennek se lenne olyan hatása, hogy a népszavazáson való részvételi arány elérje az érvényességi küszöböt” – mutatott rá Spáč. A referendum érvényességéhez ugyanis az összes választásra jogosult személy felének részt kell vennie a voksoláson. Ez valamivel több mint 2,2 millió választó. Ráadásul elképzelhető, mutatott rá a szakember, hogy a kormánypártok szavazói az önkormányzati és a megyei választáson voksolnak, de a népszavazáson nem. Szlovákiában ugyanis a választók gyakran úgy fejezik ki az egyet nem értésüket egy-egy népszavazással, hogy nem vesznek részt azon. „Az 50 százalékos küszöb miatt a népszavazás esetében, ha a választó nem voksol, akkor is állást foglal, hiszen csökkenti a referendum érvényességének esélyét” – magyarázta a politológus. Ezzel együtt is, ha a népszavazás a regionális választással együtt valósulna meg, az komoly problémát jelentene a jelenlegi kormánypártok számára, hiszen egyszerre kellene amellett kampányolniuk, hogy a választóik ne vegyenek részt a referendumon, valamint arra buzdítaniuk a szavazóikat, hogy a helyi és megyei választáson az ő jelöltjükre voksoljanak.

Ha mégis...

Ha mindezek ellenére sikeres lenne a regionális választással egyszerre tartott népszavazás, akkor a politológus szerint egy rendkívül furcsa helyzet állna elő. Mivel erre lényegében csak akkor van esély, ha az államfő előzetesen nem utalja az Alkotmánybíróság elé a referendum egyik kérdését, problémát jelentene a voksolás eredményének értelmezése. Nem állna ugyanis rendelkezésre a taláros testület állásfoglalása. „A mi rendszerünkben a választási időszak közben a kormány sorsa a parlament kezében van” – mutatott rá a szakértő, és hozzátette, a politikai berendezkedés nem számol azzal, hogy ebben a kérdésben népszavazással döntsenek. Arra hívta fel a figyelmet, a választási ciklus fele körül az eddigi kormányok szinte mindegyikének jelentősen csökkent a népszerűsége, míg az ellenzéké nőtt. „Egy ilyen népszavazással minden kormányt szinte minden évben leválthatna az ellenzéke” – mondta a politológus.