„Gyerekeket tanítsunk, ne tantárgyakat!”

Az új Állami Oktatási Programot, mely a tartalmi reform szerves részét képezi, március végén még Ján Horecký megbízott oktatási miniszter hagyta jóvá. A szaktárca tájékoztatásában kiemeli, a dokumentum konkrét oktatási-nevelési célokat tartalmaz, emellett a végzős profilját és a kerettanterveket is magukba foglalja. Maguk a teljesítmény- és tartalmi követelmények határozzák meg pontosabban, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak az egyes ciklusok – azaz az alapiskola harmadik, ötödik és kilencedik évfolyamának végére. Az alsó és felső tagozatos felosztás változatlanul megmarad, ahogy a kilenc évfolyam sem változik. A standardokban meghatározott követelményektől függ majd az új tankönyvek tartalma, az országos tudásszintmérések és az iskolák oktatási programjai, melyek szerint tanulnak a gyerekek.

Összefüggések

„Az Állami Oktatási Program lehetőséget ad arra, hogy elsősorban gyerekeket tanítsunk, ne tantárgyakat és tartalmakat. Keretet biztosít ahhoz, hogy az iskoláinkban úgy tanítsunk, hogy a diákok a korukhoz mérten, az életkörülményeiknek megfelelően tudjanak gondolkodni. Hogy képesek legyenek a tények és fogalmak ismerete, az összefüggések megértése és az általános összefüggések elsajátítása alapján gondolkodni és cselekedni. Ez egy keretdokumentum, az igazán fontos az iskolai valóság és kultúra lesz” – jelentette ki Daniel Bútora oktatási miniszter, hozzátéve, nagy hangsúlyt fektetnek a megvalósításhoz szükséges lépésekre, például a regionális pedagógustámogató központok működésére.

A szaktárca kiemeli, az előző standardokhoz képest nagyobb figyelmet szenteltek annak leírására, mit tud a tanuló. A jó eredmények eléréséhez már nem lesz elég, hogy a diák le tudjon felelni a tananyagból – fontos lesz, hogy saját maga jusson el a tudnivalóhoz, és alkalmazni is tudja a gyakorlatban.

A minisztérium közleményében emlékeztet arra is, a tartalmi reform elfogadása az uniós helyreállítási terv egyik fő mérföldköve is. Peter Goliaš, a Nemzeti Implementációs és Koordinációs Hatóság (NIKA) oktatásért, fejlesztésért és közpénzekért felelős osztályának igazgatója megjegyezte, a szlovák tanulók tartósan átlag alatti eredményeket értek el az OECD PISA-tesztjein az olvasási képesség és a természettudományok terén, illetve matematikából is kissé le vannak maradva. „A tantervi reform a helyreállítási terv kulcseszköze, amely képes visszafordítani ezt a tendenciát és jobban felkészíteni a gyerekeket a jövőre” – tette hozzá.

Az új tananyag és a tanulás új módja fokozatosan jut el az alapiskolákba – a tárca szerint a reform sikeréhez elengedhetetlen a folyamat rendszeres kiértékelése. A minisztérium azt ígéri, a módszertani segédanyagok az iskolák és tanárok visszajelzései alapján készülnek majd. „Figyelemmel kell követnünk, az új dokumentum mennyire készteti a pedagógusokat arra, hogy a kész ismeretek átadása helyett a tudás megszerzésére tanítsák a tanulókat, és ezek alapján önállóan és felelősségteljesen gondolkodjanak, illetve cselekedjenek” – mondta Martin Kríž, a minisztérium illetékes osztályának vezetője.

Az új oktatási programot a jövő tanévtől 40 iskolában vezetik be, három magyar tanítási nyelvű alapiskola is részt vesz a tesztelésben. Összesen 109 tanintézet jelentkezett a minisztérium felhívására, ősztől pedig a 2024/2025-ös tanévre is várják az érdeklődő iskolák jelentkezését. A tárca állítása szerint 2025-ben már az iskolák harmada bekapcsolódik a projektbe, 2026-tól pedig országosan is bevezetésre kerül az új Állami Oktatási Program.

Az ún. minimális tanulmányi követelményeket, amelyekből kiderül, a tanulónak mi mindent kellene tudnia az adott ciklus végére, a tervek szerint idén augusztusban hozzák nyilvánosságra, a dokumentum véleményezésére május 31. és június 14. között lesz lehetőség.

Fokozatos átállás

Bútora a Rádió Express műsorában kijelentette, az oktatás tartalma és formája sem felel meg a 21. század kihívásainak – a memorizálás és tényekre fektetett hangsúly helyett az összefüggések megértése a kulcs. A tárcavezető a legókockák példáját említette – bizonyos dolgokat meg kell tanulni, de ha csak memorizálunk, akkor fel tudjuk sorolni például, hogy vannak sárga kockák, amelyeket bizonyos kulcs szerint össze lehet rakni. Az összefüggések, hogy milyen módon kombinálhatjuk a kockákat, viszont elvesznek. „Ha az összerakásra koncentrálok, rájövök, hogy egy adott pillanatban meg kell tanulnom a kockákat is” – mondta azzal, hogy ez természetes folyamat lesz a különböző tevékenységeknek és élménypedagógiai módszereknek köszönhetően. Hozzátette, Szlovákiában több iskola már jelenleg is alkalmazza a dokumentumban lefektetett dolgokat, az elmúlt 10 évben viszonylag szabadon dönthettek erről, de kevés támogatást kaptak hozzá. „A modern iskolák nemcsak arra figyelnek, hogy a diák tud-e válaszolni feltett kérdésekre, hanem arra is, fel tudja-e tenni a megfelelő kérdéseket” – folytatta. Leszögezte, a reform módszertani és személyzeti támogatással érkezik – példaként említette a regionális pedagógustámogató központokat és az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) által kidolgozott módszertani útmutatókat.

Tesztüzemmód

A szeptemberben induló kísérleti fázisba bekapcsolódik a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda is. Az intézménynek a koronavírus-járvány alatt már volt alkalma megismerkedni a ciklusokra bontott tanítással, s épp a megkezdett munkát szeretnék tovább folytatni. Várady Kornélia, az iskola igazgatónője pozitív eredményként említette, hogy nem volt akkora teher a tanárokon és a gyerekeken, hogy egy év alatt sajátítsák el a szükséges ismereteket. „A tananyagot három évre, tehát egy ciklusra dolgoztuk ki, és így mindenki a saját tempójában tud haladni. Ennek köszönhetően nincs például abból eredő frusztráció, hogy évet kell ismételni, mert nem sikerült minden betűt elsajátítani az első év végére” – mondta. Lapunk érdeklődésére elmondta azt is, a kísérlet során csak az első ciklust tesztelik az iskolák. „A 40 iskolának az lesz a feladata, hogy kigyúrja az ösvényt, amelyen aztán a többi iskola elindul” – tette hozzá azzal, hogy az első ciklus bevezetése többlépcsős folyamat lesz. „Mi elindulunk szeptemberben, kialakítunk egyfajta rendszert, amit a következő évben más iskola is kipróbál, s ha hibákat tapasztal, saját belátása szerint tud rajta módosítani” – magyarázta, majd hozzátette, csak az első három év letesztelése után indul el a második ciklus kipróbálása. „2026-tól csak az első ciklust vezetik be minden iskolában, nem lesz kötelező mind a három” – hangsúlyozta.

Saját tempó

Ami az elsősöket érintő változásokat illeti, az igazgatónő szívesen folytatná azt, hogy az első osztályban minimális szlováknyelv-óra legyen és több óraszám jusson a magyarra. „Nagyon szeretnénk folytatni azt a gyakorlatot, hogy a szlovák nyelv és irodalom tanórán a betűismeret és az olvasás csak a második év másik felében kezdődik el, addig csak a szóbeli kommunikációra és a játékosságra kerül a hangsúly” – tette hozzá. Kérdésünkre, az előző évekhez képest miként változik az oktatás, azt nyilatkozta: „Elindulunk minden gyerekkel A-ból B-be. Van, aki másfél év alatt eljut a B pontba, és akkor őt tovább tudjuk terhelni – esetükben jut idő a tehetséggondozásra. Van viszont, aki három év alatt teszi meg ezt az utat, de így mindenkinek elegendő ideje lesz – s ez az inkluzív oktatás lényege –, hogy mindenki személyre szabottan, a saját tempójában tudjon haladni”.

Az osztályzás formájáról az oktatási intézmény továbbra is szabadon dönt, a csallóközaranyosi iskolában az előző két évhez hasonlóan az érdemjegyek helyett a szóbeli értékelést részesítik előnyben. „Személyre szóló részletes értékelést kaptak a gyerekek, nem sablonszerű mondatokat használtunk” – tette hozzá.

Várady Kornélia megjegyezte, leggyakrabban a tudásszintmérés és a tankönyvek problémájába ütközik. Elárulta, kollégái elsősorban a Tesztelés 5 és a Tesztelés 9 miatt aggódtak, de idővel mindenki megértette, hogy a reformtervek szerint a felmérés rendszere is változni fog, mire az új oktatási program szerint tanuló gyerekek eljutnak a teszthez. A tankönyvek kapcsán arról beszélt, már évek óta csak azokat a dolgokat használják fel a könyvekből, amelyekre szükségük van. „A többit saját feladatlapokkal oldják meg. Szerencsére nagyon kreatív kollégáim vannak, akik nem ragaszkodnak a munkafüzet kitöltéséhez, hanem a lényeg az, hogy a tananyagot bármilyen más, munkalapon vagy összeollózott anyagon keresztül meg tudják tanítani a gyerekekkel” – mondta arra utalva, hogy a tanítást ebből a szempontból nem tartja annyira tankönyvfüggőnek.

Komplex órák

Az intézmény vezetője aktívan részt vett az első ciklus magyar nyelv és irodalom standardjainak kidolgozásában, az iskola gyógypedagógusa pedig a sajátos nevelési igényű gyerekek tanmenetével kapcsolatos munkálatokba kapcsolódott be. A magyar nyelv és irodalom tantárgy margójára megjegyezte, tapasztalatuk szerint a komplex magyaróra működik a leginkább. „A magyar ajkú gyerekeknek magyar tannyelvű iskolában nem kellene külön olvasás, írás, nyelvtan és fogalmazás tanóra, és az első három évben nem biztos, hogy komoly nyelvtani szabályokat kellene tanulniuk” – magyarázta arra utalva, hogy a nyelvtani szabályokat a kicsiknél inkább olvasással lehet gyakorolni. „Ilyen például az olvasáshoz kapcsolódó nyelvtani törvényszerűség gyakorlása. Nem feltétlenül kell tudni elmondani a szabályt, inkább csak szokja meg a gyerek” – folytatta, majd rámutatott, írás közben felnőttként is ritkán gondoljuk végig, éppen melyik nyelvtani szabályt alkalmazzuk. „Ez rengeteg olvasással válik automatikussá az emberben, ezért tartom fontosnak a komplex órákat” – fűzte hozzá, megismételve, a fő cél az, hogy minden gyerek eljusson A-ból B-be.

Várady úgy véli, a reform kidolgozása során sikerült megértetni, hogy a magyar nyelv és a szlovák nyelv felépítése és helyzete különbözik, ezért nem működhetett, amit kezdetben kitűztek, hogy a magyar és szlovák iskolában ugyanazt kapják a gyerekek.

Rákérdeztünk arra is, a gyakorló pedagógusok számára mennyire jelenthet terhet az új reform szerint tanítani. Az intézményvezető szerint kollégái a pályafutásuk során már kialakították a számukra leginkább bevált rendszert, és igazából nem kell majd új dolgokat csinálni, valójában csak kevesebb korlátozással és nagyobb szabadsággal kell számolni. „Eddig az inklúzió inkább arról szólt, hogy kiemeltük a problémás gyerekeket az oktatási folyamatból, nem tudtuk, mit várhatunk el tőlük. Most lesz egy ún. minimális tanulmányi követelmény, ami meghatározza, mit kell a gyereknek elsajátítani ahhoz, hogy a ciklus végén továbbléphessen” – jegyezte meg arra utalva, hasonló mankók is segítik majd a pedagógusok munkáját. Várady szerint az oktatásban dolgozóknak nincsenek túl pozitív tapasztalataik az eddigi reformokkal, így főként emiatt tartanak a változástól.