Gubík László: Ez a nap a jövő építéséről is szól

Gubík László a Magyar Kálvárián tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy június 4-e egyszerre emléknap, gyásznap és a jövőbe tekintés napja. Úgy fogalmazott, a Rákóczi Szövetség története, programjai és közösségépítő tevékenysége a nemzeti összetartozás és a jövőépítés egyik legfontosabb példája a Kárpát-medencében.

A felvidéki politikus szerint a szervezet névadója, II. Rákóczi Ferenc életútja is a Kárpát-medencei összetartozást jelképezi, míg a szövetség alapítóinak munkája olyan örökséget teremtett, amely a magyar közösségek kapcsolatrendszerének erősítését szolgálja. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás nem elsősorban a múlt felidézését, hanem a közös jövő építését jelenti.

Gubík László azt mondta, a történelem során a magyar nemzet számos nehézséggel szembesült, de mindig akadtak olyan személyiségek és közösségek, akik, illetve amelyek példát mutattak kitartásból és helytállásból.

Hozzátette, a trianoni döntés a magyar nemzet közös terhe, „egy olyan keresztje, amit méltósággal és ha igazi keresztényi lelkülettel viseltetünk, akkor még derűvel is viselnünk kell, bármennyire nehéz”.

Rámutatott, írók, irodalmárok, közösségszervezők, határon túli politikusok, államférfiak és egész nemzedékek nőttek fel úgy, hogy fölvették ezt a keresztet és méltósággal, büszkeséggel és minden nehézség során is derűvel viselték.

Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) elnöke köszöntőjében a Rákóczi Szövetséget és a szervezet programjait méltatta, amelyek kapcsán azt mondta, azok a határon túli magyar közösségek számára is fontos kapaszkodót jelentenek.

Közölte, ezek az alkalmak megerősítik a fiatalokat abban, hogy a magyar nemzet közösségéhez tartoznak, és nincsenek egyedül.

A KMNE vezetője szólt az ukrajnai háború okozta nehézségekről is, hangsúlyozva, hogy a helyi magyarság célja továbbra is a szülőföldön való megmaradás, a magyar nyelv, az oktatás és a közösségi élet megőrzése.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás napja ma már nemcsak a veszteségekről, hanem a megmaradásról is szól. Rámutatott arra, több mint száz évvel a trianoni békedöntés után a magyar nyelv, kultúra és közösségek tovább élnek a Kárpát-medencében.

A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás az emberi kapcsolatokban, a barátságokban és a közös élményekben válik valósággá. Hozzátette: a Rákóczi Szövetség közel négy évtizede dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence magyar fiataljai találkozhassanak egymással és személyes kapcsolatokat alakíthassanak ki.

A megemlékezés végén a Kárpát-medence különböző térségeiből érkezett mintegy ezer középiskolás diák élőláncot alkotva otthonuk településnevével ellátott táblákkal kötötte össze a Magyar Kálváriát a Nemezti Összetartozás Hídján keresztül a Rákóczi Táborral mintegy két kilométeren át.