Globális felmelegedés: négy hónapig tartó nyarak jönnek?

Az idei szeptember volt a legmelegebb Szlovákia történelmében, sőt, az egész világon is – tájékoztatott a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ). Az ország területén 1871 óta mérik a havi átlaghőmérsékletet, de még egyszer sem jegyeztek olyan meleg szeptembert, mint az idei. Az ógyallai meteorológiai állomás mérőműszere alapján a havi átlaghőmérséklet elérte a 19,7 Celsius-fokot, ami 4,2 fokkal haladja meg az 1961 és 1990 közti átlagot, és 3,6 fokkal az 1991 és 2020 közti átlagot.

A nyári napok száma (vagyis amikor a hőmérő higanyszála legalább 25 Celsius-fokot mutat) Ógyallán elérte a 23-mat, sőt, szokatlan módon 5 trópusi napot is jegyeztek, ekkor a levegő hőmérséklete meghaladta a 30 Celsius-fokot. Pavol Faško, az SHMÚ klimatológusa hangsúlyozta: a meteorológiai nyár hivatalosan augusztus 31-én ér véget, de az időjárási körülmények alapján úgy tűnik, mintha a szeptember is a nyár része lenne.

Rekordmeleg világszerte

A globális felmelegedés hatását azonban nemcsak nálunk lehet érezni: az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának jelentése alapján a szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a mérések kezdete óta nyilvántartott legmelegebb szeptember, és közel 1 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagos szeptemberi hőmérséklet.

Emellett az is valószínű, hogy az idei év lesz a legmelegebb a mérések kezdete óta.

Samantha Burgess, a Kopernikusz intézet igazgatóhelyettese hangsúlyozta, két hónap múlva kezdődik a COP28 elnevezésű konferencia, amelyre a világ minden tájáról érkeznek vendégek és előadók. Mint mondta, az adatok is alátámasztják, még sosem volt olyan sürgős és életbevágó az ambíciózus klímavédelmi intézkedések elfogadása, mint manapság.

A hazai adatok

Szlovákiában történelmi szempontból nem az idei bizonyult a legmelegebb nyárnak – a legmagasabb hőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, ami nem szokatlan, tavaly például volt olyan nyári nap, ahol a hőmérő higanyszála elérte a 40 fokot, de 2013-ban vagy 2007-ben meg is haladta azt. Ennek ellenére a globális felmelegedés hatásait lehetett érezni, de főként hosszabb távon. Az SHMÚ ógyallai mérőállomásán például 22,1 Celsius-fokos nyári átlaghőmérsékletet jegyeztek, ami az 1961 és 1990 közt mért átlagnál 2,6 fokkal, az 1991 és 2020 mért átlagnál pedig 0,9 fokkal magasabb volt. Kassán az idei átlaghőmérséklet 20,7 fok volt, ami szintén magasabb az előző harminc és hatvan év átlagánál.

Délen tombolt a nyár

Az SHMÚ szakemberei hangsúlyozták, a nyári napok számában jelentős különbség figyelhető meg az ország északi és déli területei között. Míg például a liptói és az árvai régióban a nyári napok száma az előző 30 év átlagához képest alacsonyabbnak bizonyult, addig a déli, főként a magyarlakta területeken ez az érték bőven az átlag felett volt. Ugyanez a helyzet a trópusi napok esetében: a déli országrészeken augusztus 13. és 28. között folyamatosan trópusi napok követték egymást, ami országos tekintetben kiemelkedően magasnak számít.

Szárazság

Pavol Faško, az SHMÚ klimatológusa továbbá elmondta, az idei nyáron több olyan időszak is volt, amikor már-már szélsőséges szárazság sújtotta az országot, de ezek az időszakok egyszer sem tartottak túl sokáig, és többször is jöttek rendkívül csapadékos napok, illetve hetek. Ami a déli országrészeket illeti, Faško szerint június első felében kifejezetten száraz időjárás volt jellemző, de a hónap másik felében az esőzéseknek köszönhetően normalizálódott a helyzet. Júliusban és augusztusban a déli területeken elszórtan problémát okozott a szárazság, de országos szinten nem lehetett extrém csapadékhiányról beszélni.

(nar, TASR, MTI)