Fontosnak tartjuk a V4-es szövetséget

A négy visegrádi államban, Lengyelországban, Csehországban Szlovákiában és Magyarországon végzett reprezentatív felmérés alapján próbálta értékelni a V4-es együttműködés jelentőségét. A felmérés apropóját a V4-es szövetség létrejöttének 25. évfordulója adta. A felmérést 2015 tavaszán végezték, ez alapján a legtöbbet Szlovákia lakossága tud az együttműködésről. A megkérdezettek 54%-a találkozott ezzel a megnevezéssel, és azt is tudja, hogy mit jelent. Ezzel szemben Csehországban csak 37 százaléknyian ismerik ezt a márkát, Magyarországon 26%, Lengyelországban pedig mindössze 17% ez az arány.

Nálunk a legelismertebb

Szlovákia vezeti azt a listát is, amely a V4-es együttműködés jelentőségét mutatja. A lakosság 70 százaléka tartja fontosnak a négy ország közös platformját, a cseheknek 50, a magyaroknak 43, míg a lengyeleknek csak 41%-a. 2003-hoz képest – akkor végeztek utoljára hasonló felmérést – Szlovákiában stabil a támogatottság, de Lengyelországban és Magyarországon gyengült ez az arány, Lengyelországban például 21 százalékponttal. Csehországban viszont nőtt azok száma, akik szerint szükség van a V4-re.

A közvélemény-kutatás adatait Szlovákiában az IVO társadalomkutató intézet elemezte. Szerintük a lengyel csökkenés oka elsősorban az ország geopolitikai pozíciójának megerősödésében keresendő. „Lengyelország sokkal nagyobb állam, politikailag jelentősebb a szerepe a V4-ek másik három tagjánál, a lakosságnak az az érzése, hogy »más ligát« játszanak” – magyarázza Oľga Gyárfášová, az IVO munkatársa. Szerinte a magyarországi csökkenést részben a 2010-es kormányváltás okozza, a jelenlegi magyar kormány ugyanis kisebb hangsúlyt fektet a közép-európai együttműködésre. „A két országban tapasztalt csökkenő trend közös nevezője lehet az V4-ek súlyának csökkenése a korábbi időszakhoz képest, amikor ezek az országok közösen birkóztak meg az európai integráció egyes állomásaival” – véli Gyárfášová. Az IVO szerint a magas szlovákiai támogatottság okai még 1998 környékén keresendők, amikor az országnak a mečiari kormányzás után meg kellett küzdenie azzal, hogy komolyan vegyék integrációs törekvéseit az európai és az euroatlanti struktúrákba.

A Csehországban tapasztalt növekedés azzal magyarázható, hogy ott korábban alacsony volt a V4-ek támogatottsága. „Az 1990-s években Csehország a térség élvonalába tartozott, mind a demokrácia szintjét, mind a gazdaság teljesítményét tekintve – magyarázza Gyárfášová. – Václav Klaus még miniszterelnökként, később pedig államfőként is többször kijelentette, hogy a visegrádi együttműködés koncepciója már elavult. Ma már más a helyzet, már a politikai elit szintjén is tapasztalható, hogy nagyobb az érdeklődés a visegrádi együttműködés iránt, ami megmutatkozik a közvéleményben is.”

 
Create bar charts

Az élen a gazdaság

Habár a V4-es együttműködésnek nincs állandó struktúrája, nem kapcsolódik hozzá komoly pénzügyi háttér, a lakosság mégis a gazdasági és kereskedelmi együttműködésben látja a legnagyobb értelmét. „Ez azzal magyarázható, hogy az államok lakossága mindenekelőtt a gazdasági és a szociális terület fejlesztését tartja a legfontosabbnak” – állítja Gyárfášová.

Elégedett lengyelek

Érdekes képet mutat a lakosság elégedettsége saját helyzetével. A felmérés alapján a legelégedettebb Magyarország és Szlovákia lakossága. Az előbbiben 27%, míg nálunk 28% véli azt, hogy „az olyan emberek életszínvonala, mint én” alacsony. Csehországban a legmagasabb azok aránya, akik sem gazdagnak, sem szegénynek nem tartják magukat, viszont ott is magas, 21 százalék azok aránya, akik elégedetlenek szociális helyzetükkel. A legelégedettebb Lengyelország lakossága, itt a legmagasabb – 12% – azok aránya, akik magasnak tartják életszínvonalukat, a magukat szegénynek tartók aránya viszont csak 10%.

Cseh mennyország

Szlovákia lakossága több tekintetben is Csehországot tartja a példaképnek: 56 százalék véli úgy például, hogy Csehországban a hozzá hasonlóknak magas az életszínvonala, de további 34 százalék is elégedett lenne helyzetével, ha Csehországban végezné ugyanazt a munkát, mint Szlovákiában. Magyarországon a hozzá hasonlóak életszínvonalát csak 23% tartja magasnak, 45 százalék szerint viszont közepes, míg ebben a tekintetben az utolsó Lengyelország, de még ebben az esetben is 20% azok aránya, akik magasnak éreznék életszínvonalukat, ha ott élnének.

A demokrácia tekintetében is Csehország a példakép: 39 százalék szerint magas a cseh politikai kultúra, de további 47 százalék is elégedett vele. A magyar demokrácia szintjét már csak 16 százalék tartja magasnak, míg a lengyel 20 százalék szerint magas.

Általában minden ország lakossága jobbnak tartja a demokrácia színvonalát egy másik országban, kivéve a lengyeleket. A szlovákok szerint a cseh, a csehek szerint viszont a szlovákiai demokrácia a jobb, a magyarok szerint viszont a lengyel politikai kultúra a legjobb. A lengyelek szerint az összes többi országban rosszabb a demokrácia helyzete, mint náluk. Igaz, a felmérés még tavaly tavasszal készült, tehát a lengyelországi parlamenti választások előtt, amely föld-rengésszerű átalakulást hozott az országban. (lpj)