FONTOSABB ZENEI DaJÁTADÓK

Februárban, a Grammy Awards megrendezése után egy neves szakember eloször beszélt nyilvánosan arról, ami szakmai berkekben nyílt titok. Elmondta, hogy a lobbi tönkretette a díjkiosztót – az eloadók sikere a háttérben tevékenykedo, foleg lemezcéges emberek ügyességétol, leleményességétol függ. Hozzátette, nemcsak a Grammy, mindegyik díjkiosztó a lobbi áldozatául esett, ahol nem a közönség, hanem a szakma dönt. A zene Oscarjaként emlegetett elismerés jelöltjeinek listáját szakemberek állítják össze, és decemberben hozzák nyilvánosságra, a díjátadó ünnepséget pedig februárban tartják. A díjkiosztók többsége üzleti alapon muködik, és ezt – ha tetszik, ha nem – el kell fogadnunk. Ez a multinacionális lemezcégeknek a bevétel mellett presztízskérdés is – arra törekednek, hogy eloadóik minél több nominációhoz jussanak. Azt nehéz kideríteni, hogy a cél érdekében mi mindenre képesek, ám valószínusítheto, hogy a végsokig elmennek. Mindezt anyagi megfontolásból teszik. A következo két hónapban ugyanis nagy fény vetül a jelöltekre, ennek köszönhetoen jelentosen megno a kiadványaik iránti kereslet. A lobbi csak a jelöléseknél érvényesül – legalábbis a legfontosabb díjkiosztóknál –, a végso gyoztes kiválasztásakor már nem, itt ugyanis könnyebben lebukhat a próbálkozó. Marad a húszszázaléknyi esély – a Grammynél kategóriánként öt-öt jelölt van. A végso gyozelembol ismét a kiadó profitál a legtöbbet, mivel az ünnepséget követoen az albumok eladási példányszáma nem egyszer megduplázódik.

Európa

A tengerentúli listákról az európai zene az elmúlt években szinte teljesen kiszorult, ebbol kifolyólag a Grammy Awards foleg az amerikai élet seregszemléjévé vált – a környékünkön évrol évre csökken iránta az érdeklodés, jóval népszerubbek a helyi ünnepségek. Nagy-Britanniában a Brit Awards a legfontosabb díjkiosztó, és Európa-szerte egyre nagyobb érdeklodésnek örvendenek a zenecsatornák videoklip-versenyei. A korrupt zeneipar miatt elotérbe kerültek azok a rendezvények, ahol a szakemberek helyett a közönség szavaz a kedvencekre.

Magyarország

Amíg a nagy piacokon hatalmas csinnadratta keretében jutalmazzák a legjobbakat, addig Magyarországon szép csendben, különösebb ünneplés nélkül. Legalábbis eddig így volt. A MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) 1992-ben alapította meg az Arany Zsiráf-díjat, de az nem váltotta be a hozzá fuzött reményeket, korántsem bírt akkora jelentoséggel, amekkorát szántak neki. Sot, a díjkiosztót botrányok tarkították, a szervezok többször alaposan leszerepeltek. 2001-ben például az Év albumának odaítélésekor hiba csúszott a hét szavazat (!) összeszámlálásába, így a United helyett a V-Tech-et szólították a színpadra. A bakira néhány perc múlva fény derült, ezért Kefírnek és Szamócának a gálaest végén át kellett adnia a szobrocskát a valódi nyertesnek. A jelölteket és gyozteseket itt is egy szakmai zsuri választotta ki, ezért gyakran felmerült a korrupció gyanúja. Tavalyelott a gálaest is elmaradt, sajtótájékoztató keretében hirdették ki a gyozteseket az illegális cédémásolás térhódítása miatti bevételcsökkenésre hivatkozva. Ez volt az utolsó Arany Zsiráf. 2004-ben már Fonogram-díjat osztott ki a MAHASZ. A díjátadó az idén is különösebb médiakampány és visszhang nélkül zajlott. A legelismertebb magyar zenei díj egyelore a Magyar Rádió által alapított eMeRTon, amellyel a közszolgálati rádió azokat jutalmazza, akiknek nem jut szerep a kereskedelmi médiában. Sajnos, ez sem kapja meg az ot megilleto figyelmet. (péjé)