Filip Monika: „Egyetlen magyar párt sem szólított meg”

Miért döntött úgy, hogy politikai pályára lép, miért nem a civil kezdeményezésben dolgozik tovább?
Már hét éve az államigazgatásban dolgozom, ott igyekszem változásokat elérni. Van, amit sikerült, de a hivatalokban szükséges igazán nagy változások ilyen szintről nagyon nehezen valósíthatók meg. Úgy döntöttem, itt az ideje, hogy a politikai szférán keresztül javasoljak változásokat, és egy politikai párt támogatását kérjem ehhez. A közigazgatás ugyanis nem éppen vonzó. Úgy érzem, a politikai pártok nem fordulnak megértéssel az ilyen ügyek felé, és a területet ismerő szakembereik sincsenek. Úgy gondoltam, ha én szakemberként megpróbálok politikai támogatást szerezni a pártoktól, akkor nagyobb esélyem lesz konstruktív változásokat elérni.

Miért pont az SaS-t választotta? Magyar pártokkal való együttműködésen nem gondolkodott?
Több párt szólított meg, de egy magyar politikai szubjektum sem volt köztük. A Progresszív Szlovákiával (PS) tárgyaltam, sőt a programjuk közigazgatási részén még dolgoztam is. Fel is ajánlották, hogy felvennének a jelöltlistájukra, sokkal jobb helyet kínáltak, mint az SaS, de végül nem a PS mellett döntöttem. Ők nem értették meg, hogy szakemberként szeretnék részt venni a munkájukban, nem igazán találtuk meg a közös hangot. Aztán megszólított az SaS elnöke, Richard Sulík, aki teljesen másképpen viszonyult a kérdéshez. Közölte, a listán nem tud bejutónak számító helyet adni, de fel tudja kínálni, hogy én legyek a közigazgatási témákkal foglalkozó csoport vezetője. A hivatalok egyszerűsítését és a közigazgatás észszerűsítését szolgáló ötleteimet támogatni fogja.

Mit tart a közigazgatás legnagyobb problémájának?
Két nagy problémát említenék meg, az első a hivatalok kérdése. Itt arról kell beszélni, hány hivatal van és ezek hogyan működnek. A másik probléma pedig a hivatalnokok. A közigazgatásban dolgozni ma nem vonzó, nagy a fluktuáció. Ez összefügg a hivatalnoki réteg professzionalitásával, de például azzal is, mekkora politikai nyomás nehezedik rájuk, illetve, hogy nem becsülik meg őket kellőképpen. Nagy problémának látom, hogy az államigazgatásban szinte teljesen hiányzik a professzionális menedzsment.

A közigazgatással kapcsolatban olyan témák is előkerülnek, amelyek a kisebbségek számára fontosak. Elsősorban a hivatali kétnyelvűségre gondolok. Ezekkel a kérdésekkel tervez foglalkozni?
Igen, szeretnék ezen a témán is dolgozni. Szerintem nagyon fontos a kétnyelvűség. Ha a jövőben sikerül a magyarokat érintő dolgokkal foglalkoznom, akkor más területen is szeretnék dolgozni, ez pedig a magyar közösség tagjainak életszínvonala és az ország déli részének gazdasága. Én a Nagykürtösi járásból származom, amely egyike azoknak a területeknek, amelyek gazdaságilag kevésbé fejlettek, és azt is látom, mennyire le van maradva ez a régió. A munkalehetőségek, az infrastruktúra és az életszínvonal terén is nagy a lemaradás. A magyarkérdésnek erre az aspektusára is összpontosítanunk kellene, különben a magyar nemzetiséget érintő ügyek csak arra korlátozódnak, vannak-e magyar nyelvű tábláink és a járási hivatalokban vannak-e magyar nyomtatványok. Fontos, hogy a magyarok is megtanuljanak szlovákul, ahogy az is, hogy ott, ahol a magyarok többségben vannak, legyenek kétnyelvű nyomtatványok és magyarul is lehessen a hivatalokban kommunikálni. De amiről szerintem a magyar pártok elfeledkeznek, az az életszínvonal emelése. A magyar településeken magyarul is szeretnék kampányolni.