Félő, hogy a fiataloknak nem lesz hol lakniuk Szlovákiában

A befektetők egyre több olyan kisebb lakást vásárolnak fel, amelyek sok fiatal számára első otthonként szolgálhatnának. Egy ingatlanszakértő szerint az egyik lehetséges megoldás az üresen álló lakások megadóztatása lehetne, amely növelhetné a piacon elérhető lakások számát és javíthatná a lakhatás elérhetőségét.

„A befektetők felvásárolják a kezdőlakásokat, ezért ideje megváltoztatni a szabályokat az első lakásukat vásárlók javára”

– mondta Miroslav Kadleček, a Bezrealitky.sk portál vezérigazgatója.

Szerinte első lépésként be lehetne vezetni az üres ingatlanokra kivetett adót, amely megváltoztatná azoknak a tulajdonosoknak a számításait, akik csak értéktelenül álló eszközként tartják meg a lakásokat. Emellett csökkenteni kellene a bérbeadásból származó jövedelmek adóterheit is.

A szakértő szerint az államnak arra kellene ösztönöznie a tulajdonosokat, hogy a több ezer üresen álló lakást visszahozzák a piacra. Ha valaki kiadja az ingatlanát, és ezzel növeli a lakáskínálatot, nem lenne szabad magasabb adókkal büntetni pusztán azért, mert több lakással rendelkezik.

A fiatal felnőttek fizetik meg a befektetők térnyerésének árát

„A pozsonyi és más nagyvárosi lakáspiac nagyrészt pénzügyi eszközök piacává alakult át, ennek árát pedig azok fizetik meg, akik első otthonukat szeretnék megvásárolni. Amíg nem változik meg a piac működését meghatározó ösztönzőrendszer, addig sem a tömeges építkezések, sem a kamatlábak kisebb módosítása nem jelent valódi megoldást”

– figyelmeztetett Kadleček.

A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) jelenleg a jelzáloghitelek szabályainak módosításával próbál reagálni a helyzetre. A javaslat szerint a fiatalok első lakásvásárlásánál a hitel aránya a fedezetként szolgáló ingatlan értékének akár 90 százaléka is lehetne, míg a harmadik vagy további ingatlan vásárlásánál 70 százalékra csökkentenék ezt a határt.

Kadleček szerint mindez ugyan elégséges irányvonalnak hangzik, de a gyakorlatban csak a bankokon keresztül történő szabályozást jelenti, mivel a nagyobb befektetőknek több esetben nincs szükségük jelzáloghitelre, mivel vásárlásaik jelentős részét készpénzből finanszírozzák.

„A hitelszabályok szigorítása elsősorban a kisebb befektetőket érinti majd, a legerősebb szereplők azonban a szigorúbb feltételek mellett is folytatják a vásárlást”

– tette hozzá.

Drágulhatnak az albérletek

A szakértő szerint a tulajdonlás magasabb adóztatása kockázatos lépés lehet.

„Ha az állam általánosan megemeli a második vagy harmadik lakás után fizetendő adókat, a tulajdonosok egyszerűen beépítik ezt az albérleti díjakba. Így ismét a végfelhasználó, vagyis a bérlő járhat rosszul”

– mondta.

Szerinte inkább arra kellene ösztönözni a hosszú ideje üresen álló ingatlanok tulajdonosait, hogy adják ki lakásaikat, és meg kellene mutatni nekik, hogy a bérbeadás nem feltétlenül jelent problémát vagy kockázatot.

A Bezrealitky.sk vezetője szerint Szlovákiában már rég átlépték azt a határt, amikor a befektetési célú lakásvásárlások károsan torzítják a piacot. Pozsonyban a rendelkezésre álló adatok szerint körülbelül 27 500 olyan lakás található, ahol rendkívül alacsony az áramfogyasztás, ami arra utalhat, hogy hosszabb ideje üresen állnak.

„Ez hatalmas kihasználatlan lakásállomány, egyben olyan parkoltatott tőke, amely hiányzik a piacról. Ha egy pozsonyi lakásban átlagosan 2,5 ember él, ezek az ingatlanok elméletileg csaknem 69 ezer ember számára jelenthetnének lakhatási lehetőséget”

– mondta Kadleček.

Ha ezeknek a lakásoknak akár csak egy része bekerülne a bérleti piacra, jelentősen nőhetne a kínálat. Ez hozzájárulhatna az albérleti árak stabilizálódásához, hosszabb távon pedig akár az árak csökkenését is beindíthatná.