Érettségi eredményértelmezés

Az évente esedékes érettségik, illetve a Tesztelés 9 (korábban Monitor) eredményeit a hazai pedagógustársadalom egy része egyfajta ranglistaként értékeli, mely megmutatja, hogy az adott évben melyik intézmény büszkélkedhet a legszínvonalasabb oktatással. A kiugróan jó, illetve gyenge érettségi eredmények viszont nem feltétlenül tükrözik a gimnáziumok vagy szakközépiskolák kiugróan jó, illetve gyenge oktatási színvonalát.

Tesztben jók, versenyben nem

Lapunkhoz évről évre eljutnak olyan információk, amelyek arra engednek következtetni, hogy az érettségi eredményeket az egyes intézmények igazgatósága is befolyásolni tudja.

A teszteléseket felügyelő tanárok ukázt kapnak az igazgatótól, hogy mennyire legyenek megengedők a diákokkal: engedjék-e őket suttogni, lesni, vagy szigorúan figyelmeztessenek minden pisszenésnél.

Az efféle hozzáállással ugyan országos csúcseredményeket nem lehet elérni, ahhoz viszont elég, hogy egy-egy gyengébb negyedikes évfolyam teszteredményeit 10-20 százalékponttal feltornázzák, és megmentsék az iskolát attól, hogy az eredmények alapján a közvélemény alacsony színvonalúnak tekintse.

Nyitra megyében például gyakran előfordul, hogy egy-egy iskolát a megye nagyon jól értékel annak ellenére, hogy tanulóiknak nincsenek versenyeredményeik, figyelmeztet Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. „Ha a jegyeik átlaga sokkal rosszabb, mint ahogy a teszteket megírják, akkor ott valami nem stimmel” – teszi hozzá.

Csalóka matematika

Az érettségi az egyetlen országos szintű, hivatalos szintfelmérő, melynek alapján képet kaphatunk a hazai középfokú oktatási intézmények színvonaláról. A közzétett eredményeket viszont értelmezni kell. Nem lehet egyenlőségjelet tenni két, azonos érettségi átlageredményt elért iskola közé, ha az egyikben 30 tanulót teszteltek, a másikban csak hármat.

Ebből a szempontból a legproblematikusabb a matematika érettségi, jegyzi meg Andruskó. Ezt a tantárgyat általában nagyon kevesen választják, akik viszont mellette döntenek azok et azért teszik, mert értenek hozzá, és eddig is jó jegyeik voltak belőle.

„Ez a néhány diák pedig általában hozza a 80–90%-os összeredményt az iskolának. Holott ez az eredményesség az összes tanulóra nem érvényes, mert a nagy többség nem is vállalta a matematika írásbelit, ellentétben azokkal az osztályokkal, ahol az átlagosnál többen döntöttek így” – magyarázza az igazgató.

A Selye gimnáziumban igyekeznek minél több végzőst matematika érettségire küldeni, ezért gyöngébb átlageredményekre is számítanak. Idén 58-an döntöttek így a 141 végzősből, az átlageredményeik így is 5%-kal jobbak ebből a tantárgyból, mint az országos gimnáziumi átlag.

Országos szinten matematikából egyébként csak a végzősök 14,7%-a érettségizett.

A mellékelt táblázatokban szereplő iskolák között is van olyan, ahol a teszteket két tanuló írta, és az ő eredményeik alapján került rangsorba az egész iskola. Andruskó szerint nem igazságos, ha csupán ezek alapján ítélnek meg vagy rangsorolnak egy iskolát.

Az igazgató szerint komplexebb, több szempontot figyelembe vevő összesítés adhatna objektív képet a témában. „Hasonló rangsorolások minden országban vannak, ezzel nincs is baj, csak jó lenne, ha legalább öt-hat tényezőt figyelembe vennének” – jegyzi meg. Szerinte az egyetlen mutatóra támaszkodó rangsorok (amilyen az összesített érettségi eredmények is) torz képet nyújthatnak az oktatási intézmények színvonaláról.