EP: erős jelzés a kisebbségi jogvédelem érdekében

Az Európai Parlament (EP) támogatta a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést. A dokumentum azért kerülhetett az uniós intézmények elé, mert a kezdeményezés szervezői 11 tagországból több mint 1 millió támogatói aláírást gyűjtöttek össze. Szlovákiából még 2018-ban közel hetvenezren támogatták a kezdeményezést, legfőképpen az MKP gyűjtötte az aláírásokat. További 650 ezer aláírás a budapesti kormány támogatása miatt Magyarországról, 300 ezer Erdélyből érkezett.

Az EP határozata
A Minority SafePack a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét szolgálja. Az EP támogatja a kezdeményezés valamennyi elemét, a kezdeményezéssel kapcsolatban felszólította az Európai Bizottságot (EB), hogy készítsen elő olyan jogszabályokat, amelyek a kisebbségi nyelveket és a többnyelvűséget védik. Az EP egyben arra is kéri a bizottságot, hogy támogassa a kulturális és nyelvi identitás megőrzését ösztönző lépéseket egyebek mellett az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások területén. Állásfoglalásában az uniós parlament is elismeri, hogy a kisebbségvédelem tagállami hatáskör, de ettől függetlenül egyfajta minimumkövetelmények meghatározását szeretnék elérni, amit ezen a téren minden uniós országnak be kellene tartania. Az EP a tagállamokat is felszólította, hogy a kisebbségek jogainak védelméhez szükséges intézkedéseket fogadjanak el. Az uniós parlament állásfoglalása az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozását is javasolja, és arra kéri a bizottságot, hogy támogassa a nyelvi kisebbségek saját nyelvű médiaszolgáltatásait.

Ki hogyan szavazott?
A Minority SafePackről szóló határozatot nagy többséggel, tagjai háromnegyedének szavazatával támogatta az uniós parlament. Igennel szavazott az OĽaNO egyetlen EP-képviselője, de a Progresszív Szlovákia két és a Smer három uniós képviselője is támogatta a határozatot. Ugyanakkor a KDH, az SaS és a Spolu képviselői tartózkodtak. Ezen pártok fejenként két képviselővel rendelkeznek Brüsszelben. A kisebbségvédelmi határozatra az uniós testület szlovák tagjai közül egyedül a szélsőjobboldali ĽSNS két tagja szavazott nemmel. Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia), a szlovákiai magyarok képviseletét is magára vállaló EP-képviselő lapunknak elmondta, ő már korábban, az uniós parlament bizottsági meghallgatásán is támogatta a kezdeményezés céljait. „Ugyan tudatosítom, hogy e mögött a kezdeményezés mögött nagymértékben a Fidesz áll, de a Minority SafePack céljai ettől még helyesek. A nemzetiségek nyelvi, kulturális és oktatási jogainak védelme ettől még európai téma kell legyen” – tette hozzá Šimečka.

Nyomásgyakorlás
Tárnok Balázs, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa elmondta, a polgári kezdeményezések történetében ez az első alkalom, hogy az EP ilyen támogató állásfoglalást tesz. „Ez azonban jogi kötőerővel nem bír” – tette hozzá az uniós témák szakértője, aki az utolsó EP-választáson függetlenként az MKP listáján indult. Így az EP nem kötelezte a bizottságot a további lépésekre, de mégis jelentős nyomást gyakorol rá. Ez utóbbira Tárnok szerint azért van szükség, mert a gyakorlatban a bizottság számára eddig nem volt elég nyomós érv az egymillió állampolgári aláírás, alig fordult elő, hogy az eddigi polgári kezdeményezések alapján jogszabályalkotási javaslatot tettek volna. Ezért a Minority SafePack szervezője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) lobbitevékenységet indított, aminek az eredménye a mostani EP-döntés is. „De a német parlament alsóháza, a Bundestag is egyhangúan támogatta a csomagot” – tette hozzá a szakember.

Hogyan tovább?
Tárnok elmondta, a bizottságnak január 15-éig van ideje arra, hogy eldöntse, tesz-e jogszabályalkotási javaslatot a Minority SafePack alapján, vagy sem. Maga a csomag 9 intézkedésjavaslatot tartalmaz, amelyekről a bizottság egyenként fog dönteni. Ezek között van az említett nyelvi sokféleségi központ létrehozása, de például a televíziós adások ún. geoblokációjának az eltörlése is. Ennek köszönhetően például külföldön is elérhetők lennének egy-egy ország eddig letiltott televíziós csatornái. 
 "A csomagban továbbá van olyan javaslat, hogy a kohéziós, illetve az uniós regionális politika alakítása során a nemzeti kisebbségek által lakott területek kiemelt figyelmet kapjanak" - tette hozzá a szakértő. Tárnok arról is beszélt, a Minority SafePack elfogadása az uniós intézmények számára azért is fontos, hogy megmutassák, az európai polgári kezdeményezés, tehát az egymillió aláírás segítségével indított jogalkotás intézménye életképes. Eddig ugyanis a legtöbb ilyen kezdeményezés elbukott, vagy csak kevés sikerrel járt.