Közélet
- Felvétel: Matej Kalina/Plus Jeden Deň

Emelkedett járulékminimum

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2018. január 18. 19:52

Sok vállalkozó a minimális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, melynek összege mindig év elején szokott változni. Az előző évekhez hasonlóan idén is nőtt a minimális kivetési alap, ami a legtöbb vállalkozó számára azt jelenti, hogy ezentúl mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk – a megemelt biztosítási díjakat február 8-áig kell befizetniük.

2018. január 1-jétől a vállalkozóknak, de az adóügyi tanácsadóknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek, könyvvizsgálóknak, szerzőknek, művészeknek, szakértőknek, az önállóan gazdálkodó mezőgazdászoknak is átszámolják az egészségügyi és a szociális biztosítóba fizetendő biztosítási díj összegét. Ennek oka, hogy törvényből eredően mindig év elején változik a kivetési alap.

Kivetési alap

Tavaly a minimális kivetési alap 429 euró volt, januártól 456 euróra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a lehető legalacsonyabb egészségügyi és társadalombiztosítási járulék összege a tavalyi 208,16 euróról 215 euróra emelkedett. Aki 2017-ben havi 61,81 eurót fizetett az egészségbiztosítójába, az 2018-ban legkevesebb 63,84 eurót fog havonta átutalni. Az egészségkárosodottak csak a felét, 31,92 eurót fizetnek. A Szociális Biztosítóba ezentúl havonta minimum 151,16 eurót kell befizetni, ugyanis a legalacsonyabb társadalombiztosítási járulék a tavalyi 142,20 euróról 151,15 euróra emelkedett.

A maximális kivetési alap 2018-ban a 2016. évi havi átlagkereset hétszerese (7 x 912), azaz 6384 euró. Ebből eredően a vállalkozók legmagasabb havi biztosítási díja a korábbi 1422,13 euró helyett januártól 2116,29 euró. A járulékok összegét az év elején azoknak kell módosítaniuk, akik idáig 151,16 eurónál kevesebbet vezettek el a Szociális Biztosítóba (SP).

Mitől függ a járulékok pontos összege?

A járulékokat utólag, az előző hónapra visszamenőleg kell befizetni. Januárban még a decemberi biztosítási járulékot kellett átutalni, a januárit – az új évtől érvényes összeget – pedig februárban.

A Szociális Biztosító és az egészségbiztosító számlájára mindig az adott hónap 8. napjáig kell megérkeznie a pénznek. A mulasztás büntetéssel jár.

A járulékok pontos összege a kivetési alaptól függ. Az önálló kereső tevékenységet folytatók az egészségbiztosítóba a kivetési alapjuk 14%-át fizetik be, az egészségkárosodottak 7%-ot. A havi egészségbiztosítási járulékok megállapításához szükséges minimális havi kivetési alap 2018-ban 456 euró (a 2016. évi átlagkereset, azaz 916 euró 50%-a). Az a vállalkozó, aki a minimális kivetési alapból fizette az egészségügyi járulékot, 2018-ban havonta legalább 63,84 eurót fog küldeni az egészségbiztosítójába. A januári biztosítási díjat február 8-áig kell átutalni. Az alkalmazottként, a vállalkozásból, értékpapírokból vagy máshogyan szerzett bevételekből megállapított maximális kivetési alap nem létezik, nincs felső határ, a járulékot az egész jövedelemből számolják ki.

Az egészségügyi járuléktól eltérően a szociális járuléknak van felső határa. A kivetési alap azonos, azzal a különbséggel, hogy nem csak azon hónapok számát kell figyelembe venni, amikor vállalkoztunk, hanem mindig 12 hónappal kell számolni. Mivel nőtt a minimális kivetési alap, a minimális havi járulék 151,16 euró. A maximális havi kivetési alap a 2016. évi átlagkereset 7-szerese (7 x 912), azaz 6384 euró. A vállalkozók havonta legfeljebb 2116,29 eurót vezethetnek el a Szociális Biztosítóba. A járulékok pontos összegéről az SP írásban tájékoztatja az ügyfeleit. (B. Szentgáli Anikó)

A járulékfizetés

Az egyéni vállalkozók attól a naptól kötelesek fizetni az egészségbiztosítási járulékot, amikor vállalkozóvá válnak, vagyis amikor megkapják a vállalkozói engedélyt. Kivételt képeznek azok, akik a vállalkozásuk beindításakor már maguk fizetik az egészségbiztosítási járulékot, ide tartoznak azok a diákok, alkalmazottak és nyugdíjasok, akik a tanulás, az alkalmazotti állásuk és a nyugdíj mellett elkezdenek vállalkozni. Nekik marad a korábban meghatározott járulékösszeg – a következő évben a biztosító elszámol a befizetett járulékokkal, és szükség esetén felszólítja őket a hátralék kiegyenlítésére.

Társadalombiztosítás

Az egészségbiztosítástól eltérően a vállalkozás első évében a Szociális Biztosítóba nem kötelező járulékot fizetni. A társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét mindig július 1-jén vizsgálják meg az előző naptári évben elért bevételek tükrében. Eszerint a vállalkozókat 4 csoportba sorolhatjuk: egyeseknek júliustól létrejön, másoknak megszűnik a járulékfizetési kötelezettségük; a harmadik csoportba azok tartoznak, akiknek nem kell felvenniük a kapcsolatot a biztosítóval, mert nagyon kicsi volt a bevételük; a negyedik csoportba tartozók azok, aki már fizetik a biztosítást, viszont át kell számolniuk a fizetendő összeget. A kiindulópont minden esetben az előző évre vonatkozó adóbevallás, amelyet a legtöbben március végégig nyújtanak be az adóhivatalba.

Járulékfizetési kötelezettsége annak van, akinek az előző évi összjövedelme eléri a 2 évvel ezelőtti havi átlagkereset felének a 12-szeresét (12 x 0,5 x 883 euró – 2015-ben 883 euró volt a havi átlagbér). 2017. július 1-jétől azoknak van járulékfizetési kötelezettségük, akiknek a bevétele 2016-ban meghaladta a 5298 eurót. 2018. július 1-jétől 5472 euróra emelkedik a járulékfizetési kötelezettség jövedelemhatára, ugyanis 2016-ban a havi átlagkereset 912 euró volt (12 x 0,5 x 912). Akinek 2017-ben 5472 eurónál nagyobb bruttó bevétele volt, annak 2018. július 1-jétől havonta kötelezően fizetnie kell a társadalombiztosítási díjat.

Megszűnő és új kedvezmények

A parlament tavaly az egészségügyi miniszter javaslatára megszüntetett, a szociális ügyi miniszter indítványára pedig bevezetett egy járulékfizetési kedvezményt. Mindkét intézkedés 2018-ban lép hatályba.

Ami megszűnik

Januártól a munkaadók számára eltörölték az alacsony keresetűek egészségbiztosítási járulékából leírható összeget. Tomáš Drucker egészségügyi miniszter a módosítást azzal indokolta, hogy a munkanélküliségi arány 6,5%-ra csökkent, nagy a munkaerő iránti kereslet, az egészségbiztosítási járulékokból leírható összegnek már nincs stimuláló hatása a foglalkoztatottság növelésére, ráadásul a járulékokból leírható összeg negatívan befolyásolta az egészségbiztosítók bevételeit.

Az ellenzék szerint az intézkedés káros lesz azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség továbbra is magas. Előfordulhat ugyanis, hogy a munkaadók úgy próbálnak majd spórolni, hogy munkahelyeket szüntetnek meg. Az egészségbiztosítási járulékokból leírható tételt Robert Fico kormánya vezette be 2015-ben azzal a céllal, hogy csökkentsék az alacsony bérért dolgozó alkalmazottak járulékterheit, amit a Pénzpolitikai Intézet is pozitívan értékelt. A járulékfizetési kedvezmény 380 eurós bér – az akkori minimálbér – esetében 0-ra csökkentette az egészségbiztosítási járulékot. A leírható összeg fokozatosan, 570 eurós fizetésig csökkent. A kedvezmény nem követte a minimálbér emelkedését. Az egészségbiztosítási járulékból leírható tétel megszüntetése a munkaadók számára utólag mintegy 102,8 millió kiadást fog jelenteni, az egészségbiztosítók viszont ennyi bevételre számíthatnak.

Új kedvezmény

Július 1-jétől a diákokhoz hasonlóan a dolgozó nyugdíjasok is kaphatnak járulékfizetési kedvezményt. Jelenleg azok az idősek, akik megbízási szerződésre dolgoznak, csak nyugdíjbiztosítást fizetnek, aminek köszönhetően magasabb nyugdíjra lesz joguk, júliustól pedig – 200 eurós bevételig – járulékfizetési mentességet élvezhetnek. Ebben a kedvezményben a diákok már régóta részesülhetnek, minek köszönhetően az utóbbi években a cégek részéről megnőtt a kereslet a diákok iránt, megéri őket alkalmazni. Esetükben ugyanis az állam már évekkel ezelőtt kivételt tett: utánuk 200 eurós fizetésig nem kell járulékot fizetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alap 1,05%-a (beteg- és garanciabiztosítás). A 200 eurós jövedelem fölött viszont a munkaadónak már fizetnie kell a 21,75%-os öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosítást is. Ha egy cég csak pár diákot alkalmaz, mindössze néhány eurót takarít meg. Az a vállalat, amelyik sok diákot foglalkoztat megbízási szerződésre, többezer eurót spórolhat meg. Júliustól ugyanez érvényes lesz a nyugdíjasokra is. (sza)

Hivatalból értesít

A járulékfizetési kötelezettség kialakulására a Szociális Biztosító hivatalból, automatikusan figyelmezteti az érintetteket, az önálló kereső tevékenységet folytató személyeknek nincs ki- és bejelentési kötelezettségük. A biztosító az adóhivataltól származó adatokból indul ki. Az adóbevallásokat a legtöbben március végéig nyújtják be, aki viszont halasztást kér, és csak június végéig készíti el az adóbevallását, annak a járulékfizetési kötelezettségét is később, október 1-jei dátummal határozzák meg. (sza)

Önnek ajánljuk