Eltart a demokrácia helyreállítása

A demokrácia szintje még mindig rosszabb a 2006-os előtti állapotnál, ennek egyik oka, hogy a 2010 júliusában felállt Radičová-kormány nem számolta fel a Fico-korszak törvényi deformációit. Igaz, hogy ezt az eltelt rövid idő, mindössze fél év alatt nem is lehet teljes egészében megtenni, azonban a kormány ott sem távolította el a negatív részeket, ahol erre lehetősége volt, mutatott rá Grigorij Mesežnikov. A politológus elsősorban az államnyelvről szóló törvényt hozta fel példaként, amelyben megmaradtak a pénzbírságok, holott a koalíció ezek teljes eltávolítását ígérte.

A demokratikus intézmények, elsősorban a parlament működésében a kormányváltás óta pozitív változás állt be, véli az IVO. Megszűnt a „többségi politizálás ”elve, azaz a Fico-kormány által alkalmazott hatalmi politika, amely egyáltalán nem vette figyelembe az ellenzéket. Az igazságszolgáltatás területén azonban továbbra is sok a probléma – mutat rá a társadalomkutató intézet –, például nem enyhül az ellentét a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Štefan Harabin és az igazságügyi miniszter, Lucia Žitňanská között. Az, hogy a főügyészt titkos vagy nyílt szavazással választják-e meg, az IVO szerint a demokrácia szempontjából semleges, vagyis ha nyílt szavazás lesz, akkor sem beszélhetünk emiatt a demokrácia veszélyeztetéséről, szögezi le a tanulmány.

A sajtó területén az intézet szerint ugyancsak pozitív előrelépések történtek, elsősorban a sajtótörvény megváltoztatása. A közszolgálati rádió és televízió összevonása kapcsán Miroslav Kollár a törvény elfogadásának tempóját kifogásolta, véleménye szerint nem jutott elegendő idő megvitatására.

Amit hangsúlyosan bírált a társadalomkutató intézet, az a Görögországnak nyújtandó kölcsön elutasítása. Mesežnikov rámutatott: az Európai Unió alapelve a szolidaritás. Ennek hiányában Szlovákia nem válhatott volna az EU tagjává. A Görögországnak nyújtandó anyagi segítség elutasítása tehát, még azzal az indokkal is, hogy Szlovákia gazdasága is nehéz helyzetben van, az uniós elvek elutasítását jelenti, véli Mesežnikov.

Interjú Grigorij Mesežnikov politológussal

Ön azt mondta az értékelés kapcsán, a kisebbségek helyzete rosszabb, mint volt. Kissé meglepő kijelentés ez a Fico-kormány távozása után.

A kisebbségpolitika területén bizonyos törvénymódosítások után is rosszabb a helyzet, mint az előző kormánykoalíció színre lépése előtt. Mégpedig azért, mert az új kormány sokkal lassabban halad az egyes törvényi deformációk felszámolásával, mint ahogy azt vártuk.

Az államnyelvtörvényt sem úgy módosította a Radičová-kormány, mint ahogy ígérték.

Ez az egyik terület, ahol többet vártunk. A Fico-kormány módosította az 1995-ös nyelvtörvényt, ezzel rontotta a kisebbségek helyzetét. Az új kormány viszont a várakozások és ígéretek ellenére sem távolította el belőle a kisebbségek helyzetét negatívan befolyásoló részeket, meghagyta a pénzbírságokat. A Fico-kormány előtt ez nem volt a törvényben, ezért fogalmaztam úgy, hogy a kisebbségek helyzete ma rosszabb, mint volt. Természetesen azt nem lehet kijelenteni, hogy a Radičová-kormány kisebbségellenes és nacionalista.

Az viszont mégiscsak jelez valamit, hogy maradtak a szankciók .

Azt jelzi, hogy a kormánykoalíció bizonyos része vagy elfogadhatónak tartja így a nyelvtörvényt, vagy attól fél, hogy ha például törölnék a bírságokat, akkor a kormánypártok elveszítenék választóik egy részét. Ez azonban a felméréseink szerint megalapozatlan, mert éppen e pártok választói vannak a legkevésbé megfertőzve a nacionalizmussal.

Lényegében változatlan maradt a hazafiassági törvény is, pedig a kormány azt ígérte, ezt is módosítja.

Az ok hasonló, mint a nyelvtörvény esetében. Az SNS-féle törvény enyhített formáját, amit a Fico-kormány jóváhagyott, a mostani koalíció egy része is elfogadhatónak tartja. Vagy pedig egyszerűen nem akar konfrontálódni a kormány másik részével és a választókkal.

Az államközi kapcsolatok valóban javultak?

Egyértelműen. Egyrészt azért, mert Szlovákia ígéretet tett néhány törvény módosítására, hamarosan sor kerül például a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény módosítására, bár viharos vita várható erről még a koalíción belül is. A kormány azonban egyértelműen jelezte, hogy orvosolni akarja a problémákat, az előző kormánnyal ellentétben a jelenlegi kabinet nem folytat konfrontatív politikát Magyarországgal szemben. Most viszont más problémák vannak születőben, bár nem közvetlenül a két ország viszonyát érintik. Szlovákiának, mint az EU tagjának, állást kell foglalnia azokkal a témákkal kapcsolatban, amelyek miatt Magyarországot most kritizálja az unió. Le kell szögezni, hogy Szlovákia ezeket az ügyeket nagyon diszkréten kezeli.

A kettős állampolgárság kérdése azonban feszültséget okoz a két ország között.

Ez igaz, sőt ez a téma a hazai viszonyokat is rontja, az itteni együttélést sem segíti. Ám a magyar törvényre adott szlovák válasznak megfelelőnek, arányosnak kell lennie. Az, ahogyan a Fico-kormány reagált, nyugodtan mondhatom, buta lépés volt, csak további feszültségeket szült. Úgy tűnik, a magyar kormány nem akar változtatni a törvényen, Szlovákiának tehát mindent meg kell tennie, hogy gyakorlati hatása a mi hazai történéseinkre minimális legyen, és a szlovák reagálás ne rontsa tovább a helyzetet. Azt gondolom, ez a kormány erre törekszik.