Eleve kudarcra ítélték a diákokat

A Tesztelés 5 tudásszintmérőbe az egészségkárosult és a különböző tanulási zavarral küzdő diákokat is bekapcsolják. A Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) állítja, hogy a tesztek összeállításánál ezekre a tanulókra is gondol. Az egészségkárosult és a különböző tanulási zavarral küzdő diákok számára tartalmilag és formailag módosított feladatokat dolgozott ki. Ugyanakkor lapunknak több alapiskola pedagógusa és nevelési tanácsadója is megerősítette, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók korábban és idén is a standard tesztekkel azonos feladatlapot kaptak.

A teszteléssel kapcsolatos kérdéseinkre az oktatási tárca válasz helyett a NÚCEM igazgatójához irányított. „A diszlexiás és diszgráfiás tanulók 2017-es tesztelése módosított feltételekkel folyt, több időt kaptak a feladatokra” – közölte Romana Kanovská, a NÚCEM igazgatója. Hozzátette, hogy a hallás- és látássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, az autizmus spektrum körébe tartozó és a tanulási zavarral küzdő tanulók számára formailag és tartalmilag is módosított teszteket dolgoztak ki. „A feladatok másképpen vannak megfogalmazva vagy más feladatokkal egészülnek ki, a tesztek nehézségi szintje megmarad” – közölte a NÚCEM vezetője.

Ugyanakkor Papp Andrea, a szepsi alapiskola igazgatója azt állítja, hogy a tanulási zavarral küzdő diákok novemberi tesztje tartalmilag semmiben sem különbözött a standard tesztektől. „Ugyanazokat a feladatokat kellett megoldaniuk a tanulóknak, azzal a különbséggel, hogy 60 helyett 95 percig dolgozhattak. A diszlexiás és diszgráfiás tanuló számára a pluszidő semmilyen segítséget nem jelent, hiszen az ő hendikepjük éppen az, hogy egyrészt elvesznek a szövegben, másrészt a többi diákhoz viszonyítva sokkal korábban elfáradnak, nem tudnak huzamosabb ideig koncentrálni a feladatok megoldására” – magyarázta Papp Andrea, aki szerint ezek a diákok eleve kudarcra vannak ítélve. Véleményét Melecski Júlia gyógypedagógus is osztja. „Senki nem várhatja a tanulási zavarral küzdő diáktól ugyanazt a tudást, mint egy átlagos diáktól” – véli Melecski Júlia. Szemet Edit pszichológus szerint a kudarcélmény hatására a diák elveszítheti a tanulási motivációját.

Pedagógusok és más szakemberek is értetlenül állnak azelőtt, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tudásszintjét a standard teszteken keresztül méri a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete. Szakemberek szerint tesztelésüknek ilyen formában egyáltalán nincs értelme.

A tavaly novemberben lebonyolított Tesztelés 5 tudásszintmérőn a sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményét gyakorlatilag az átlagos tanulóknak szánt teszteken keresztül mérte le a Szabványosított Nemzeti Mérések Intézete (NÚCEM). Ezt állítja több általunk megszólított iskola. A Tesztelés 5 küldetése az lenne, hogy felmérjék a diákoknak az alsó tagozaton megszerzett tudását. A tesztelésbe az egészségkárosult és a sajátos nevelési igényű diákokat is be kell kapcsolni. Utóbbiakat általában integrált tanulmányi program alapján oktatják az átlagos diákokkal együtt. Szakemberek szerint tesztelésüket is hendikepjükhöz kellene igazítani.

Állítólag tesztek vannak

Romana Kanovská, a NÚCEM igazgatója a teszteléssel kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta, hogy az intézetben külön tesztek készültek a tanulásban akadályozott diákok széles skálájának. Köztük a diszlexiás és diszgráfiás tanulók számára is. „A feladatok másképpen vannak megfogalmazva, vagy más feladatokkal egészülnek ki, a tesztek nehézségi szintje megmarad” – közölte a NÚCEM vezetője. A feladatlapok azonban nem jutottak el az iskolákba. Jobban mondva eljutottak, csak tartalmilag azonosak voltak a standard tesztekkel. Papp Andrea, a szepsi alapiskola igazgatója értetlenül áll a NÚCEM állítása előtt. „Diszlexiás és diszgráfiás diákjaink feladatlapjai fehér papírra és nyolc A4-es oldalra voltak nyomtatva, míg a standard tesztek sárga papíron négy A4-es oldalra voltak nyomtatva. Ebben valóban különböztek, tartalmilag viszont semmiben” – szögezte le az igazgató.

Sok diák érintett

A NÚCEM nem hozta nyilvánosságra a módosított teszteket, csak annyit lehet tudni, hogy az egészségkárosult diákokat is tesztelték és számuk az összes tesztelt ötödikes diák (45 080) 6,9%-át tette ki. Az oktatási minisztériumtól kapott statisztikai adatok alapján ebben a tanévben országszerte iskoláinkban – valamennyi évfolyamban összesen – 21 553 tanulási nehézséggel küzdő diák tanul.

Értelmetlen a tesztelés

Papp Andrea azért is értetlenül áll a tesztelés előtt, mert állítása szerint az Állami Tanfelügyelet ellenőrzései során kiemelten figyeli, hogy a pedagógusok a sajátos nevelési igényű tanulóknál a nekik szánt segédeszközök bevonásával tanítják-e a tanulókat. „Ehhez képest a diszlexiás és diszgráfiás tanulók semmilyen segédeszközt nem használhattak a tesztelés során” – mutatott rá Papp Andrea, aki arra is figyelmeztetett, hogy, ezeknek a zavaroknak három nehézségi fázisa van, nem egy diáknál kombinált formában van jelen. Számukra a nagyobb betűméret és a különböző betűtípus az egyik kapaszkodó a különböző segédeszközök, mint például az úgy nevezett képes ábécéés az olvasóablak használata mellett.

„Ilyen formában értelmetlen a tanulók tesztelése, kudarcélmény a számukra, a NÚCEM részéről pedig szarvashiba, hiszen teljesen más formában kell mérni az ő tudásukat” – magyarázza az igazgató. Ennek tükrében nem meglepő, hogy diákjaik nagyon gyengén teljesítettek a tudásszintmérőn, hiszen gyakorlatilag feladták a tesztek megoldását.

Az idő nem segít

Melecski Júlia gyógypedagógus megerősítette, hogy ezeknél a gyerekeknél a pluszidő ritkán megoldás. „Ezen gyermekeknél gyakoriak a figyelmi problémák, ez azt jelenti, hogy 60 percig sem bírnak figyelni, nem még 75, pláne 95 percig. Ráadásul, ha nyilvánvalóan nem boldogul a többség számára előírt tananyaggal, akkor miért gondoljuk, hogy a tesztelésen máshogy fog teljesíteni?” – jegyzi meg a párkányi Artis Centrum szakembere, aki szerint ez a probléma csak a jéghegy csúcsa. „Nem tartom helyesnek, hogy a napi szinten amúgy is sok kudarcot megélő gyerekeket kitegyük még egy ilyen fölösleges összehasonlításnak. Minden gyereknek önmagához képest kell fejlődnie vagy teljesítenie, nem egy művileg meghatározott szintnek kellene megfeleltetni. Arra kellene összpontosítani, hogy mi az, amit tudnak, miben jók, nem százalékban kifejezni, mennyivel érnek kevesebbet” – hangsúlyozza Melecski Júlia.

A kudarc árt a diáknak

Szemet Edit pszichológus szerint a kudarc negatívan befolyásolhatja a tanulók jövőbeni fejlődését. „Ezt minden gyerek másként élheti meg, van akinél a kudarc odáig vezethet, hogy elveszítheti a tanulási motivációját, tehát azt a képességét, hogy a nehézségek ellenére kitartson és tovább képezze magát” – mondja a szakember. Szemet Edit szerint iskoláskorban megváltozik a gyerek önmagáról való gondolkodása: különösen fontossá válik a társak között elfoglalt helyük, önmagukat a társakhoz viszonyítva határozzák meg. „Ha iparkodónak, ügyesnek látják őket a felnőttek, akkor pozitív lesz az önértékelésük. Ha azonban nem tudják bebizonyítani, hogy képesek valamire, alsóbbrendűséget érezhetnek, és emiatt sérül az önértékelésük. Tehát az énképükre és önértékelésükre is hatással lehet a kudarc” – zárta a pszichológus.