Életfogytiglant is kaphat a pozsonyi gázoló

Ahogy arról beszámoltunk, Dušan Dědeček ittas állapotban vasárnap este személyautójával nagy sebességgel csapódott Pozsony egyik forgalmas buszmegállójába. Hamran István országos rendőrfőkapitány az Expres rádió adásában kedden elmondta, a rendőrség hivatalosan is vádat emel az elkövető ellen. Hozzátette, a nyomozó és a felügyelő ügyész is hajlik arra, hogy a gázolást olyan bűncselekménynek minősítse, amelyért akár életfogytiglant is kaphat a sofőr. „A cselekményt valószínűleg emberölésről közveszély okozására minősítik át” – mondta Hamran azzal, hogy az utóbbiért jóval magasabb büntetési tétel szabható ki. A rendőrség kora este a közösségi oldalán be is jelentette, átminősítették az esetet, amelyben, ha a férfit bűnösnek találják, 20-tól 25 évig, vagy életfogytig terjedő börtönbüntetés szabható ki. A rendőrkapitány a rádióműsorban elmondta, ehhez természetesen a megfelelő bizonyítékokra is szükség van, amelyek gyűjtése még kedden is folyamatban volt. A tettest vizsgálati fogságba helyezték. Hamran arról is beszélt, a nyomozó kizárta a szándékosságot, így a terrorcselekményre utaló indítékot is. Kiemelte, a bíróság fog majd arról dönteni, az eset mely körülményeit miként veszi figyelembe, így például arról, hogy a sofőrnek az eset utáni agresszív viselkedését, a helyszínen intézkedő rendőrök irányába tett támadó kijelentéseket miként értékeli. A rendőrkapitány a két kórházban ápolt súlyos sérültről annyit mondott, ugyan az egyiküket mesterséges kómában tarják, a helyzetük jelenleg nem kritikus, de az állapotuk nem jó. „Nagyon komoly sérüléseket szenvedtek” – tette hozzá. 

Hamran elmondta, az eset helyszínén 50 km/ó-s korlátozás van érvényben, a balesetet okozó jármű pontos sebességének megállapításán még dolgoznak a szakértők. Korábban a rendőrfőnök azonban arról beszélt, az autó többszörösen túlléphette a korlátozást, ez 150 km/ó-s sebességet is jelenthet. Hozzátette, a konkrét Zoch utcai szakaszon az elmúlt két és fél évben közel 900 szabálysértést tapasztaltak. „Ez őrült magas szám” – mondta.

Mennyi a baleset?

A rendőrkapitány a közlekedés biztonságával kapcsolatban elmondta, évente 12–14 ezer közúti baleset történik. Ebből 11–13 százalék az, amelyben az alkohol is szerepet játszott. Európa más országaiban ez akár 50 százalék is lehet, tette hozzá. Hamran arról is beszélt, hogy az országban idén már 8 ezer ittas vezetőt fogtak a rendőrök, míg a korábbi évek átlaga 6 és 6,5 ezer között volt. Arra utalt, hogy az idei növekedés pont azért van, mert a rendőrök hatékonyabban tárják fel az ittas vezetések eseteit. Főleg a szórakozóhelyek közelében, az onnan távozó járművek ellenőrzésére koncentrálva növelték a hatékonyságot. Ráadásul így az ittas sofőrök csak minimális távolságot tudnak megtenni, amivel csökken a balesetek kockázata is. Arról is beszélt, hogy mivel a fiatalok esetében gyakoribb az ittas vezetés, ennek visszaszorításáért is léptek már.

Objektív felelősség

Hamran az objektív felelősség elvének szélesebb alkalmazását is bejelentette. Ez azt jelenti, hogy az uniós újjáépítési csomagból egy éven belül 270, majd további közel 1000 mérőállomást alakítanak ki, amelyek egy adott helyen a járművek sebességét és egyéb szabályok betartását figyelik. Aki a mérőállomásnál kihágást követ el, annak, pontosabban a jármű tulajdonosának, a rendszer automatikusan kiküldi a büntetést. Hamran szerint ennek köszönhetően a rendőrök más fontos feladatokra tudnak koncentrálni. „Arról tárgyalunk, hogy az objektív felelősség elvét az önkormányzatok is alkalmazhassák, például a városi rendőrök” – tette hozzá.

Both Péter dunaszerdahelyi járási rendőrkapitány ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, ő is egyetért azzal, hogy a városi rendőrök a járművek sebességét is mérhessék, illetve a gyorshajtás esetén büntetést is kiszabhassanak. Korábban már mi is írtunk arról, hogy a közlekedés biztonságnak növelése érdekében több ezren petícióban kérték ezt. Both rámutatott, a közlekedési balesetek nagy része figyelmetlenségből adódik, ezek többsége koccanásos eset, amely viszonylag ritkán jár súlyos személyi sérüléssel. „Ha viszont valaki túl gyorsan megy, akkor a fizikai sebesség miatt is sokkal súlyosabb sérülések keletkezhetnek” – mutatott rá.

Volán és alkohol

Ágh Dávid klinikai pszichológus lapunknak elmondta, a szenvedélybetegeknél megjelenik a szer, így például az alkohol utáni sóvárgás és a fogyasztása gyakran a fontossági sorrendjük első helyére kerül. „A kórképhez tartozó tünet, a kontrollvesztettség miatt van az, hogy az emberek olyan helyzetben is fogyasztanak például alkoholt, amikor azt az adott tevékenység szempontjából nem szabadna” – magyarázta azzal, hogy ez történhet az ittas vezetés során. A pszichológus rámutat, a függőkre jellemző a megnövekedett toleranciaszint, hiszen például alkoholisták esetében mértek olyan magas véralkoholszintet, amely egy egészséges ember esetében akár már halálos is lehet. Ágh szerint többek közt ezért is nehéz megmondani, hogy a pozsonyi gázolás elkövetőjére milyen hatással lehetett a helyszínen mért 1,6 ezreléknyi véralkohol, hiszen az is szerepet játszik, hogy már csökkenőben volt-e a szervezetében az alkohol mennyisége, vagy nemrég ivott, és még tartott az elfogyasztott szernek a szervezetben való feloldódása. „Nem tudjuk, mennyi idő telt el az alkoholfogyasztása óta, milyen a testtömegindexe, az egyéni toleranciája, az egészségügyi és a mentális állapota” – sorolta a pszichológus a különböző faktorokat. Azt azonban a szakértő szerint is el lehet mondani, hogy az 1,6 ezrelékes véralkoholszint már egy ittas állapot. „Erre az ittassági szintre jellemző a reakcióidő lassulása, és romlik a mozgás koordinációja” – mutatott rá a pszichológus azzal, hogy pont ez befolyásolja például az ittas személyek járművezetői képességeit. Arról is beszélt, ilyen véralkoholszint esetén az illető felülértékelheti a járművezetői képességeit, viszont alulértékelheti a kockázatot, fellazulnak a gátlásai. Ágh az ittas vezetés okozta balesetek megelőzésével kapcsolatban azokat, a főleg külföldön látható reklámkampányokat említette, amelyek erre a problémáira hívják fel a figyelmet. Hozzátette, azokban az országokban jobbak a mutatók, ahol a szerfüggőséget egészségügyi problémának kezelik, nem pedig szankcionálással próbálják megoldani. A pszichológus szerint a függőségek megelőzésére már az iskolákban szükség lenne az érzelmi intelligencia és érzelemszabályozás fejlesztésére.