Egyre vonzóbb a 2. nyugdíjpillér

„Tavaly több mint 80 ezren léptek be a második nyugdíjpillérbe, ami történelmi rekordnak számít” – nyilatkozta Miroslav Kotov, a Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) az elnöke. A második pillérben az elmúlt év végén így 1,57 milliónyian voltak, akiknek a számláikon több mint 9,32 milliárd euró található. Kotov szerint egyre többen lépnek át a nagyobb hozamot biztosító, nem garantált alapokba, ennek ellenére még mindig rendkívül sokan vannak azok, akik a fiatal életkoruk ellenére is a kisebb hozamot biztosító alapokban tartják a pénzüket. A hozam szempontjából ugyanakkor ég és föld a különbség. „Míg a garantált alapok hozama tavaly 0,9–4,9, a nem garantáltaké 11,6–28,6 százalék között mozgott” – tette hozzá Kotov.

Bizonytalan hozamok

A Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének az elnöke is figyelmeztet azonban arra, hogy a tavalyi jó eredmények idén nem biztos, hogy megismétlődnek. „A tavalyi legnagyobb, 28 százalékos hozamnak idén nem kell automatikusan megismétlődnie. Ami azonban a válságról szóló híreket illeti, mi egyelőre nem látunk olyan jeleket, amelyekből arra következtethetnénk, hogy ez hamarosan beütne. Elismerjük, hogy a válságok általában váratlanul robbannak be, idén azonban semmilyen drámai változás nem várható” – mondta Kotov, hozzátéve azonban, hogy 30 százalék körüli hozamra idén már nem számítanak.

A kormány is hibás

Hogy ma a fiatalabbak egy jelentős része is inkább a garantált alapokban tartja a második nyugdíjpillérbe áramló megtakarításait, azért a magánnyugdíjpénztárak képviselői szerint részben a második Fico-kormány is felelős. „Míg az állam nem avatkozott közbe, a megtakarítások arányosan oszlottak el a garantált és a nem garantált alapok között. A megtakarításokat 2013-ban törvényi úton a garantált alapokba helyezték át, és mi azóta próbáljuk visszacsalogatni az ügyfeleket a jobban teljesítő alapokba” – mondta Kotov. Míg 2013 tavaszán a második nyugdíjpillérben takarékoskodók 88 százaléka volt a nem garantált alapokban, manapság ez az arány 28 százalék körül mozog, vagyis az emberek majd háromnegyede a kisebb hozamot biztosító garantált kötvényalapokban spórol a nyugdíjas éveire. Míg ez utóbbiakban 6,73 milliárd euró található, a nem garantált alapokban 2,59 milliárd.

Gyakori változások

A magánnyugdíjpénztárak problémásnak tartják azonban a második pillérrel kapcsolatos jogi környezetet is, a változások ugyanis rendkívül gyakoriak. A második pillér fennállása óta 35-ször változtattak a szabályokon, és négyszer megnyitották a rendszert, vagyis bárki szabadon távozhatott onnan. A magánnyugdíjpénztárak képviselői ugyanakkor visszautasítják azt a vádat,hogytúldrágándolgoznának.„A magánnyugdíjpénztárak a legolcsóbb megtakarítási formának számítanak Szlovákiában, és az egyik legolcsóbbnak az egész világon. Régiónkban mi kínáljuk a legalacsonyabb díjakat. Míg például nálunk ezek 0,3 százalék körül mozognak, Lengyelországban 0,54, Romániában pedig 0,6 százalékosak” – mondta Vladimír Mlynek, a VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsi elnöke.

(mi, TASR)