Egyre több családnak már a fűtésre sem telik

A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adatai szerint Szlovákia déli járásaiban is mínusz tíz fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, az északi járások fagyzugos völgyeiben pedig mínusz húsz fokot is mértek. Míg a gyerekek örülnek a hirtelen jött télnek, továbbra is családok ezreinek okoz gondot a fagyos időjárás. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ugyanis a koronavírus-járvány miatt tovább nőtt az energiaszegénységben élő családok száma. Míg 2016-ban a szlovákiai családok 5 százaléka küzdött ezzel a problémával, az elmúlt évben ez 8 százalékra nőtt, és az elkövetkező időszakban várhatóan tovább romlik a helyzet.

Nő az energiaszegénység

Nagy általánosságban elmondható, hogy egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely elegendő a tisztességes életminőséghez. „Az energiaszegénység már a 2008-ban kirobbant gazdasági válság során is megugrott, és nincs ez másképp most sem, amikor a járványügyi megszorítások miatt egyre több ember veszíti el a munkáját, és családok ezreinek csappantak meg a bevételei” – nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője.

Az energiaszegénységben élő családok arányát tekintve a 8 százalékos szlovák adat a tizedik legrosszabb az Európai Unióban, Szlovákiánál is rosszabbul főként a balkáni és egyéb dél-európai országok teljesítenek. Az energiaszegénységben élők száma Bulgáriában 30, Cipruson 21, Portugáliában 19, Görögországban 18, Olaszországban 11 százalék körül mozog. Ezzel szemben az összes környező uniós tagországban jobb a helyzet, mint nálunk. Az uniós toplista szerint Ausztriában él a legkevesebb olyan család, amelynek problémái vannak a fűtéssel, de Csehország is a legjobban teljesítők között található.

Elöregedett házak

Az energiaszegénység a legtöbbször egybeesik az általános szegénységi mutatókkal: egy alacsony jövedelemből megterhelőbb kifizetni a számlákat, beleértve az energiaszámlákat vagy a fűtéshez szükséges tűzifát. Ezt az összefüggést erősíti, hogy aki szegényebb, nagyobb eséllyel lakik rossz állapotú, magas energiaigényű, hőszigetelés nélküli, rossz nyílászárókkal rendelkező ingatlanban. „Szlovákiában jelenleg a háztartások nagyjából 16 százaléka, több mint 870 ezer ember él a szegénységi küszöb alatt. A járványhelyzet romlása miatt ráadásul további 20–50 ezer ember kerülhet ilyen nehéz helyzetbe” – mondta el Buchláková. Szerinte Szlovákiában egy egyfős háztartás esetében a havi 373 eurós bevétel számít a szegénységi küszöbnek. Egy átlagos, két felnőttből és két 14 éven aluli gyermekből álló család esetében ugyanezt 780 eurónál húzták meg. Akiknek ennél kisebb a bevételük, azok szegénynek számítanak.

Nagyobb rezsiköltségek

A legfrissebb felmérések szerint a családok lakhatással kapcsolatos átlagos havi kiadásai 370 euró körül mozognak. „Az elmúlt tíz évben a háztartások átlagos bevételei ugyan nagyjából a harmadával nőttek, csaknem ugyanennyivel ugrottak meg azonban a kiadásaik is. Így az sem csoda, hogy a járvány berobbanása miatt egyre több család kerül nehéz helyzetbe. Sokaknak már az élelmiszer-vásárlással is gondjaik vannak, nem beszélve a korábban felvett hitelek visszafizetéséről” – tette hozzá Buchláková. Szerinte e tekintetben az elkövetkező időszakban további romlás várható, hiszen a járvány második hulláma miatt meghozott országos lezárások következtében még több család kerül majd nehéz helyzetbe.