Egy év, és beindulhat az oktatási reform

Hétvégén tartotta éves szakmai konferenciáját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A szakmai műhelyek mellett az oktatási államtitkár a tárca idei évre tervezett lépéseiről tájékoztatta a magyar pedagógusokat. Egy év múlva magunk mögött tudhatjuk a legfontosabb törvénymódosításokat – tájékoztatott Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár. „Definiálni szeretnénk a közoktatási törvényben a nemzetiségi oktatás fogalmát” – mondta Krajňák, aki szerint ez most jó eséllyel sikerülhet. Kulcsfontosságúnak tartja azt a készülő kormányrendeletet is, mely az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó jogszabállyal összhangban emelt normatívát szabna meg a nemzetiségi iskolák számára. „Számos körülményt, az iskolai személyzet létszámát, a működési normatívát és sok mást is figyelembe kell venni, de az első számítások kedvezőek, emelkedhet a normatíva. Meg kell húznunk egy határt is, bizonyos létszám alatt racionálisan már nem tartható fenn egy iskola” – magyarázta Krajňák. A kabinet ősszel bólinthat rá a rendeletre, mely jövő januártól lenne hatályos. Az oktatási tárca kisebbségi osztályának feladata lesz, hogy a szakterminológiai hiányosságokat pótolják a jogszabályokban. Krajňák szerint komoly hiányosságokat találtak a nemzetiségi oktatási intézményeknek az iskolahálózatba való besorolásánál. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a kisebbségeket érintő módosításokat időben konzultálni fogja a szakmai és a civilszervezetekkel.  Nemzetiségi iskolákA rozsnyói rendezvényen számos előadásra, oktatási műhelyre került sor. Az egyik szakmai kerekasztal a közoktatási reform nyilvános vitára bocsátott tervezetével foglalkozott. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a dokumentumban meg kell jelennie a nemzetiségi oktatásügy fogalmának, meg kell fogalmazni a nemzetiségi oktatásügy sajátosságait, céljait.  Vörös Péter, a Híd oktatási szakértője egyebek mellett a tankönyvpolitika három aspektusát vetette fel. Bizonyos tantárgyaknál önálló szerzői tankönyveket javasol (pl. történelemre), második lehetőségként a szabályozottabb formában történő tankönyvfordításokat, és a magyarországi tankönyvek alkalmazását szorgalmazta. Vörös támogatja az egyéves kötelező óvodalátogatást.  Kiss Beátával, az MKP szakpolitikusával együtt mindketten a nemzetiségi iskolák háttérintézményeinek megerősítése mellett érveltek. „Olyan állami fenntartású, a nemzetiségi oktatásért felelős pedagógiai intézmény létrehozását javasoljuk, amely tartalmi, ellenőrzési, módszertani és mérési szempontból lefedné a magyar iskolákat érintő kérdéseket. Döntene például a magyar órák számáról, a tananyag tartalmáról, a digitális tananyag tartalmáról” – javasolta Kiss Beáta, aki szerint ezek mellett kulcsfontosságú a nemzetiségi oktatás számára az alanyi jogon járó emelt normatíva.  Kutató pedagógusokPintes Gábor, a Katedra Társaság elnöke szerint a reformmal kapcsolatos dokumentumoknak, módszertani anyagoknak magyarul is meg kell jelenniük. Petres Csizmadia Gabriella a terminológiai bizonytalanságok megoldása érdekében egy nyelvészszekció, egy folyamatosan működő bizottság felállítását szorgalmazta. Magyarországi példára hivatkozva javasolta a „kutató pedagógus” funkciójának bevezetését a hazai rendszerbe. „A kutató pedagógus csökkentett óraszámban végez oktatói munkát, ideje nagy részét a kutatásnak, kísérleti tevékenységeknek, fordításoknak, tananyagfejlesztésnek, tankönyvírásnak szenteli” – magyarázta Petres. Felvetette továbbá, hogy a pedagógusok munkaköri leírásába kerüljön be a társadalmi munka, melyeket a pedagógusok egyébként is végeznek. „A tehetséggondozás sokszor a diákok versenyeztetését takarja. Megfontolandó lenne a szakkollégiumok működtetése a közép- és alapiskolák mellett” – zárta Petres.  Más tanárképzés kellPintes Gábor szerint a kontinuális pedagógusképzést is át kell gondolni. „Mindenképpen ragaszkodni kell az osztott tanárképzés (BA és MA) eltörléséhez és az egységes integrált tanárképzés visszaállításához. A tanárképző egyetemek finanszírozását ki kell emelni az egységes költségvetési metodika rendszeréből. A tanárképzés nem finanszírozható olyan szempontok alapján, mint például a gépészet vagy az informatika” – véli Pintes. Markovics Tímea óvópedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum szerint nem világos, a 0–3 éves korú gyerekek gondozását ki fogja ellátni, és nem számolnak az anyanyelvi képzéssel sem. A hatályos jogszabályok alapján az óvónők csak a 3–6 éves gyerekek gondozását láthatják el. Fontosnak tartja azt is, hogy a bölcsődék az óvodák mellett, vagy közös igazgatás alatt működjenek. Oktatási önrendelkezés„A fejlesztő- és szociálpedagógusokat hiányoljuk a rendszerből, státuszukat biztosítani kellene. Hasonlóan nagy szükség lenne más magyar szakemberekre, pszichiáterekre, pszichológusokra” – tolmácsolta az SZMPSZ javaslatát Vörös Mária. A szervezet az oktatási önrendelkezést tartja az egyik legfontosabb lépésnek a magyar iskolákkal kapcsolatban. Vörös Mária arra is rámutatott, hogy a dokumentumban nagyon sok a homályos rész az iskolai előkészítőkkel kapcsolatban. „A program viszonylag keveset foglalkozik a nemzetiségi nyelvű speciális képzéssel, a látás- és hallássérültek, autista, mozgássérült gyerekek művelődésének segítségével főleg óvodás szinten. Alapiskolában ezt ugyan az inkluzív nevelés magába foglalhatja, de a kisebbekkel nem foglalkoznak” – magyarázta Vörös Mária. Felvetette továbbá, hogy nincs magyar nyelvű konzervatórium, kétnyelvű és magyar drámatagozatos, illetve művészeti tagozatos gimnázium Szlovákiában.  Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója bár maximálisan támogatja a dokumentumban foglaltakat, nagyon szkeptikus a megvalósításával kapcsolatban. „Bár csak élhetnének a pedagógusok az úgynevezett hétévente javasolt egyéves alkotói szabadsággal. A gyakorlatban ez csak az én iskolámban több mint 100 ezer eurós plusz költséget jelentene. Ezt kigazdálkodni lehetetlen, csak plusz normatívával lehetne megoldani” – magyarázta az igazgató.  A több mint háromórás tanácskozáson elhangzott felvetéseket, javaslatokat az SZMPSZ és a hazai szervezetek is észrevétel formájában csatolják a nyilvános vitára bocsátott reformtervezethez. Abban viszont valamennyien azonos állásponton voltak, hogy megfelelő anyagi támogatás nélkül ez a dokumentum is úgy végzi, ahogyan a korábban elkészült fejlesztési tervek.