Egészen tegnapig dolgoztunk az államra

„Az adófizetők idén 182 napot dolgoznak az államra, 36-tal többet, mint egy évvel korábban. Ilyen durva visszaesésre még soha nem volt példa” – nyilatkozta Tomáš Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője az általuk kidolgozott elemzéssel kapcsolatban. A Hayek Alapítvány 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, és a könnyebb érthetőség kedvéért vezette be az adószabadság napját. Ennek a kiszámításánál a közkiadásokat vetik össze az adott év bruttó hazai termékével (GDP). Minél kisebb a kiadások aránya a GDP-n, annál korábban van az adószabadság napja. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett.

„Hogy idén július elsejére esik az adószabadság napja, az több tényezővel is magyarázható. Tagadhatatlan, hogy ehhez jelentős mértékben hozzájárult a koronavírus-járvány, amely miatt látványosan megugrottak a közkiadások, nem szabadna megfeledkeznünk azonban az előző kormány örökségéről sem. A tavasszal leköszönt kabinet választások előtt meghozott döntései még mindig súlyos terhet jelentenek az államkasszának”

– mondta el Púchly. Szerinte csak a 13. nyugdíj 442 millió eurós többletet jelent, nem beszélve egy sor olyan költségvetési tételről, amelyek kiszámításánál az előző kormány alaposan elszámolta magát.

Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy rekordmértékben nőtt az állami újraelosztás mértéke is. Az alapítvány számításai szerint tavaly a Szlovákiában megtermelt javak 39,91 százaléka vándorolt az államkasszába, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam nem egész 40 centet vett el. „Idén ez már 49,98 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy a szlovák gazdaságban megtermelt minden egyes euróból az állam nagyjából 50 centet vesz el. Ekkora ugrásra még soha nem volt példa” – mondta el Púchly.

Nem javult az alkalmazottak helyzete sem.

„Az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét”

– mondta Martin Reguli, a Hayek Alapítvány elemzője. Az összes járulék és adó kifizetését követően idén a teljes bérköltség 47 százaléka marad az alkalmazottnak, és 53 százaléka vándorol az államkasszába. „Ez utóbbi ugyan 2,5 százalékponttal kevesebb, mint tavaly, a csökkenés azonban főként annak köszönhető, hogy a járvány miatt a lakosság jóval takarékosabban bánik a pénzével. Mivel az üzletekben kevesebbet költünk, havonta fejenként 27 euróval kisebb összeget fizetünk ki az államnak a közvetett, fogyasztással kapcsolatos adókon keresztül” – tette hozzá Reguli.

Mit jelent ez abszolút számokban? A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) előzetes számításai szerint a bruttó havi átlagbér Szlovákiában idén 1114 euró. Egy ilyen fizetéssel rendelkező alkalmazott teljes bérköltsége 1506,13 euró, a nettó fizetése azonban csak 851,32 euró. Ebből azonban még le kell számítanunk az üzletben áfaként vagy jövedéki adóként kifizetett összeget, a helyi adókat és egyéb díjakat is, ami után az alkalmazottnak csupán 713,81 eurója marad, ami a teljes bérköltség már említett 47 százaléka. Reguli is figyelmeztet azonban arra, hogy a példában szereplő fizetés csupán az átlag, és a lakosság tetemes része ennél jóval kisebb összeggel kénytelen beérni.

Annak ellenére, hogy az állam egyre nagyobb sarcot vet ki a bevételeinkre, az idei helyzete egyáltalán nem nevezhető irigylésre méltónak. A Pénzpolitikai Intézet által tegnap közzétett elemzés szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák miatt az állam adóbevételei idén 5,6 százalékkal maradnak el a tavalyiaktól, ami 1,6 milliárd eurós bevételkiesést jelent.

„A legnagyobb zuhanást a társasági adó esetében könyvelhetjük el, a cégek nehézségei miatt ebből 27 százalékkal kevesebb folyhat be a tavalyinál. Az áfabevételek 7 százalékkal csökkennek. Csak ebből a két adóból együttvéve 1,2 milliárd euróval kisebb bevételre számítunk”

– mondta el Eduard Hagara, a Pénzpolitikai Intézet igazgatója, aki szerint jövőre már javulhat a helyzet. Ez utóbbira azonban Hagara szerint is csak akkor számíthatunk, ha a vírus szakemberek által jelzett második hulláma nem csap le Szlovákiára és a legfontosabb kereskedelmi partnereire. Ellenkező esetben az elkövetkező két évben is látványos adókiesésekkel kell számolnunk.