Drága felmérés a helyi népszavazás

A községekről szóló törvény alapján a települést érintő fontos kérdésről kiírható referendum, ha azt a helyi választókorú lakosok legalább 30%-a kéri. Vagyis Bősön több mint 1200 aláírást kell összegyűjteni erre a célra. Ennek leadása, összeszámlálása és hitelesítése után dönthet a helyi képviselő-testület a népszavazás megtartásáról.

Három hét múlva

A referendumot legkésőbb 90 nappal a kiírásról történő döntés után kell megtartani. Értelemszerűen a helyiek minél korábban szeretnének dönteni, ám a törvényben van egy olyan kitétel is, hogy az önkormányzat a szavazás napját megelőzően legalább 15 nappal minden lakost értesít a voksolásról és a kérdésekről.

Vagyis ha már a jövő héten döntés születne a népszavazásról, akkor is legkorábban július végén, augusztus elején (augusztus 1. szombat) lehetne megtartani a voksolást. Tehát akkor, amikor már legalább 50 Ausztriából áthozott menekült már a táborban fog lakni.

Nem sért alkotmányt

A népszavazással kapcsolatban felmerülhet a kérdés esetleges alkotmányellenessége. Az emberi jogokat érintő kérdésekről ugyanis nem lehet referendumot tartani. Peter Kresák alkotmányjogász szerint viszont a helyi népszavazások esetében – ellentétben az országos referendummal – ez a kérdés nincs kellőképpen szabályozva.

„De alapvetően, ha jól fogalmazzák meg a kérdést, akkor nem kellene, hogy alkotmányossági problémák legyenek. Szlovákia ugyanis befogadja a menekülteket, itt csak arról szavaznának, hogy konkrétan Bősön helyezzék-e el őket” – magyarázta lapunknak Kresák.

Nincs, aki végrehajtsa

A törvénynek viszont a népszavazás végrehajtásával kapcsolatos része is hézagos – több mint két évtizede. A referendum akkor érvényes, ha részt vett rajta a választópolgárok több mint 50%-a, s akkor sikeres, ha ezek többsége igennel válaszolt.

Az igenek elsöprő száma sem sokat érne. „A törvény nem írja elő, hogy ki hajtsa végre a nép akaratát. Csehországban ezt már megoldották, nálunk nem” – tette hozzá Kresák. Példaként a 2012-es peredi referendumot említette. Akkor a helyiek arról döntöttek, hogy Tešedíkovo helyett Pered lesz a falu szlovák megnevezése, ám a kormány nem hajtotta ezt végre. „Könnyen lehet, hogy a helyi népszavazás csak egy drága közvélemény-kutatás lesz” – mondta az alkotmányjogász. Úgy véli azonban, hogy egy elutasító népszavazás politikailag kellemetlen lenne a kormánynak.