Dolgozni kell majd a segélyért

Idén májusig néhány szociális juttatás szinte automatikusan járt, csak bizonyos formális feltételeket kellett teljesíteni. Május 1-jétől azonban egy-egy támogatás megszerzése hosszú bürokratikus folyamat lehet, és a végső szót a munkaügyi hivatalban működő foglalkoztatási bizottság mondja ki. A minisztérium szerint erre azért volt szükség, hogy a foglalkoztatási támogatásokat ne kapja meg bárki, csak azok, akik valóban tudnak vele élni. Már a módosítás elfogadása előtt sokan figyelmeztettek: elszaporodhat a protekció, a korrupció és az illegális munkavállalás. Enyhítés után szigorítás?Májustól ugyanis a munkanélkülieknek nem kell havonta jelentkezniük a munkaügyi hivatalban, ami viszont lehetővé tette számukra, hogy már a nyári idénymunkák alatt többen vállalhassanak feketén munkát külföldön. A szaktárca most a feketézés ellen próbál harcolni, és a legújabb elképzelés szerint noha májustól nem kell hetente vizitálni a hivatalokban, a szociális segélyért legalább heti 8 órát le kellene dolgozni a község javára. Jelenleg például az állam egy egyedül élő munkanélkülinek havonta 60,50 euró szociális segélyt fizet, és ha többet szeretne, jelentkezhet ún. aktivációs munkára (jelenleg ez hetente legalább 10 óra), amiért utólag további 63,07 euróra számíthat. A minisztérium elképzelése szerint a jövőben az alapsegély – a 60,50 euró – sem lesz „ingyen”, az aktivációs segélyhez hasonlóan ezért is meg kell majd dolgozni. Utcaseprők nem kellenekA Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) örül is, meg nem is a javaslatnak. Mindenkiből ugyanis nem lehet utcaseprőt csinálni, és a magas munkanélküliséggel küszködő régiókban nem tudnak majd megfelelő munkát biztosítani, ha viszont a munkavégzéshez kötött segélyt nem fizethetik majd ki, sok családnak a jelenleginél is komolyabb egzisztenciális problémái lehetnek. „A munkanélküliek foglalkoztatását ésszerűen el kell majd osztani az önkormányzatok és az állam között” – reagált az elképzelésre Jozef Dvonč, a ZMOS elnöke. Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (FI) elnöke szerint nehéz elképzelni, hogy egy kicsi falu polgármestere – attól való félelmében, hogy legközelebb nem választják újra, majd szemétszedésre kényszeríti szavazóit. „Arról nem is beszélve, hogy a kerületi városokban már vettek drága takarítógépeket, amivel azonnal emelték a munkanélküliséget, mert fölöslegessé váltak az utcaseprők” – jegyezte meg érdeklődésünkre Páleník. Ugyanakkor a probléma elegánsan orvosolható, persze ha akarják. „Létezik sok állami vagy félállami intézmény, melyek sok mindent nem végeznek el, pedig jó lenne. Elég a mindenféle erdészeti cégekre gondolni, melyek nem takarítják a turistaösvényeket, kerékpárutakat, amivel gátolják a turizmus beindulását. Új kerékpárutakat lehetne építeni, ha bizonyos pénzeket átcsoportosítanának, a munkanélkülieket is bevonnák a munkába, az állam szempontjából nem is lenne olyan drága” – részletezte lapunknak Páleník. Az előző kormány például néhány várat is a munkanélküliek segítségével újított fel. A szaktárca konkrétumokat még nem árult el, ugyanis az egész szociális rendszert át akarják alakítani, s a több törvénymódosítást magába foglaló elképzelést majd egyszerre vázolják, nyilatkozta Michal Stuška a szociális ügyi minisztérium szóvivője. Rossz a rendszerPáleník szerint a szociális rendszerre valóban ráfér egy alapos reform. „Több támogatás – például a lakhatási vagy az egészségi ellátáshoz való 2 eurós hozzájárulás – rendszere ugyancsak rosszul van beállítva. Változtatni kellene a családtámogató ellátásokon is. A középiskolai szociális ösztöndíjat például de facto fél évre fizetik, vagyis a tanulmányi eredmények romlása és javulása közötti reakciós idő nagyon hosszú, az esetleges változásokra azonnal kellene reagálni, hogy az ösztöndíjnak nevéből kifolyólag valóban ösztönző hatása legyen” – tette hozzá az FI elnöke. (sza, pr)