Dolgozhatnak a nyugdíjasok is

A Szociális Biztosító (SP) adatai szerint szeptember végén az átlagnyugdíj 427,80 euró volt. 2017 második negyedévében a bruttó átlagbérek 944 euró körül mozogtak, az átlagnyugdíj ennek csak a 45,32%-a, igaz, ez már nettó érték. Sok idős személy nincs felkészülve a bevételkiesésre, ezért inkább a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgoznak. Minden cent jól jön, ám idős korban a munka nem csak a pénzszerzésről szól. A nyugállományba vonulás után az időseknek hirtelen sok szabadidejük lesz, amivel nem mindenki tud mit kezdeni. Aki egész életében dolgozott, emberek között volt, öreg korára sem akar a négy fal között tétlenül ülni – a szociális kapcsolattartás az ember számára az élet minden szakaszában nagyon fontos. Ezért egy-egy alkalmi vagy részmunkaidős munka azok lelki egészségének is jót tesz, akik anyagilag nincsenek ráutalva a nyugdíj melletti munkavállalásra. A magas munkanélküliséggel küszködő régiókban nehéz állandó munkát találni, de sokan legalább megbízási szerződést próbálnak kötni.

Ami jár

Minden dolgozó nyugdíjas jogosult kedvezményekre. A munkaadó a fizetésből köteles levonni járulékokat, ennek köszönhetően az idős személyek is jogosultak a Szociális Biztosítótól igényelhető támogatásokra. A nyugdíj melletti munka legnagyobb előnye pedig az, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után szerzett társadalombiztosítási időszak alapján a Szociális Biztosító átszámolja az idős személy járandóságát. Ha valakinek, a nyugdíjkorhatár elérése után is volt társadalombiztosítása (vagyis dolgozott), először kiszámítják, a nyugdíjkorhatár elérésének pillanatában milyen járandóságra jogosult, majd az utána ledolgozott időszakot külön értékelik, külön összeget állapítanak meg, és a kettőt összeadják. Ha a nyugdíjas ismét munkába áll, s így újabb biztosítási időszakot szerez, évente egyszer, illetve a munkaviszony megszűnése után kérheti a járandósága átértékelését – a biztosító mindig az új biztosítási időszak alapján kiszámított összeggel megtoldja a havi járandóságot. Korábban ezt a fajta emelést minden esetben kérni kellett. Jelenleg a biztosító ezt hivatalból, minden év elején automatikusan megteszi, ezt az emelést már nem kötik a társadalombiztosítás, vagyis a munkaviszony megszűnéséhez. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. Az emelés mértékét a munkaadótól továbbított adatok alapján számolják ki.

Szerződések típusa

Mindegy, hogy a nyugdíjas milyen szerződésre dolgozik, jelenleg a rendes munkaszerződésre és a megbízásos szerződésre, illetve a főállásban és a részmunkaidőre végzett munka esetében egyaránt létrejön járulékfizetési kötelezettség, és ez alapján az SP átszámolja a járandóságuk összegét. Az eltérés annyi, hogy a megbízási szerződésre dolgozó nyugdíjasok a fizetésükből mindössze nyugdíjbiztosítást fizetnek, ezért betegség esetén nem jogosultak táppénzre. A rendes szerződéssel rendelkezők azonban ugyanúgy mehetnek betegszabadságra, mint a nyugdíjba vonulásuk előtt, s a munkaképtelenségük alatt jogosultak bérpótlékra. További különbség a szabadnapok merítése terén van. A rendes szerződésre dolgozó nyugdíjasok a többi, 33 évnél idősebb alkalmazotthoz hasonlóan legalább 5 hét fizetett szabadságra jogosultak, megilleti őket 7 fizetett szabadnap orvoslátogatás céljából, valamint ebédjegyeket is kaphatnak.

A megbízási szerződésre dolgozók már elesnek e kedvezményektől. A munkaadó ugyan nekik is adhat szabadnapot orvoslátogatás céljából, de azért nem jár bérpótlék. A cég bónuszként ebédjegyeket is jóváhagyhat, de nem köteles, és sok munkaadó nem is ad. Ezenkívül a megbízási szerződés megszűnése után nem jár végkielégítés. Ezzel szemben a főállású munkaviszony megszűnése után az idős személy jogosult lehet bánatpénzre – a konkrét összeg a munkahelyen töltött időszaktól és attól függ, hogyan szűnt meg a munkaviszony.

Nyugdíjas-korlátozás

Jelenleg a korengedményes nyugdíjasok nem vállalhatnak munkát. El kell dönteniük, mit akarnak: dolgozni vagy nyugdíjat kapni, a kettő kizárja egymást. Ha a munkát választják, leállítják a járandóságuk folyósítását – még akkor is, ha csak megbízási szerződésre kapnak pár eurót. A Szociális Biztosító adatai szerint 2017 szeptemberében 80 902 nyugdíjasnak volt megbízási szerződése, ebből 63 271 öregségi, 17 631 pedig rokkantsági nyugdíjas volt, korengedményes nyugdíjas nem lehet köztük. „Szeptemberben 10, az év elejétől szeptemberig pedig összesen 124 korengedményes járandóság folyósítását állították le” – tájékoztatta lapunkat a biztosító. Jövőre enyhülni fognak a munkavállalási korlátozások. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás értelmében a korengedményes nyugdíjasok járandóságát nem fogják visszatartani, ha megbízási szerződésre legfeljebb 200 eurót fognak keresni.

Kinek szabad?

A rokkantnyugdíjasokra nem vonatkoznak munkavállalási korlátozások, sőt, a munkaviszony megszűnése után ők munkanélküli-segélyben is részesülhetnek. Ugyanakkor az ő járandóságukat nem számítják át, hiába dolgoznak, nem számíthatnak magasabb rokkantsági nyugdíjra. Ellenben a munkavégzés alatt szerzett társadalombiztosítási időszakokat figyelembe fogják venni, amikor jogosultságot szereznek az öregségi nyugdíjra. Vagyis amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, igényelhetnek öregségi nyugdíjat, s az SP az életük során szerzett biztosítási időszakot is figyelembe véve meghatározza az öregségi nyugdíj összegét, s ha az magasabb lesz a rokkantsági nyugdíjnál, a nagyobb összeget fogják folyósítani. (sza)

Járulékfizetés nyugdíjasoknak

Jövőre a diákokhoz hasonlóan a dolgozó nyugdíjasok is részesülhetnek majd járulékfizetési kedvezményben. A parlament a közelmúltban elfogadta a szociális biztosításról szóló törvény módosítását, mely 2018. január 1-jétől hatályos, de a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó rész csak július 1-jétől lép életbe.

„A diákokhoz hasonlóan az öregségi, a korengedményes, a rokkantsági és a szolgálati járandóságban részesülők, akik bizonyos konkrét típusú – a munka elvégzéséről vagy a munkatevékenységről szóló – megbízási szerződésre dolgoznak, 2018. július 1-jétől nem fognak társadalombiztosítási járulékot fizetni, amennyiben az e szerződésre kapott havi bevételük nem lépi túl a 200 eurót” – tájékoztatta lapunkat Jana Hrabková , a Szociális Biztosító sajtóosztályának a munkatársa. A két szerződéstípus abban különbözik, hogy az előbbi alapján legfeljebb 350 órát lehet dolgozni évente, az utóbbi alapján pedig legtöbb 10 órát hetente. Ha a havi jövedelem túllépi a 200 eurót, akkor is kell majd fizetni társadalombiztosítást, de csak a 200 euró feletti tételből. Például ha az idős személy 300 eurót fog keresni, a 200 eurót tisztán megkapja, s a maradék 100 euróból kell majd befizetni az előírt járulékot.

Noha így havonta több kerül a nyugdíjas zsebébe, a járulékmentes keresetet nem fogják figyelembe venni a nyugdíj átszámolásakor. „Havi 200 euróig járulékfizetési mentességet fognak élvezni, vagyis nem kell biztosítást fizetniük, de ez azt is jelenti, hogy ez alatt nem szereznek társadalombiztosítási időszakot. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát a nyugdíjaztatásuk után szerzett társadalombiztosítási időszakok alapján az SP automatikusan legkésőbb március végéig átszámolja, s az esetleges emelésről mindenkit írásban tájékoztat. Ez már a havi 200 euró feletti bevétel esetében is érvényes” – részletezte Hrabková.

Ha valakinek egyidőben több megbízási szerződése is lesz, a diákokhoz hasonlóan a járulékfizetési kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesítheti – úgy, hogy nyilatkozatot tesz, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kéri a felmentést a járulékfizetés alól. A járulékfizetési kivételt érdemes a legmagasabb bevételből érvényesíteni. Az ehhez szükséges nyomtatványt a Szociális Biztosítóban lehet majd beszerezni.

Fontos változás, hogy jövő júliustól a korengedményes nyugdíjasok is dolgozhatnak majd megbízási szerződésre, miközben, ha havi bevételük nem lépi túl a 200 eurót, nem fogják leállítani a járandóságuk folyósítását. „Amennyiben a megbízási szerződés alapján kapott fizetésük évente túllépi majd a 2400 eurót, az SP leállítja a nyugdíjuk folyósítását. A következő évben ismét folyósítják majd a járandóságot, és elszámolnak a visszatartott tételekkel” – magyarázta Hrabková. (sza)