Csehország távolodik Szlovákiától

„2014 óta már nem közelítünk nyugati szomszédunkhoz az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) terén, sokkal rosszabbul teljesít a szlovák oktatásügy a csehnél, emellett magasabb adókat fizetünk” – közölte Tibor Gregor, a legnagyobb hazai munkaadókat tömörítő Klub 500 szervezet ügyvezető igazgatója. Az sem mellékes, hogy a bérek felzárkózása terén szintén megtorpanás mutatkozik.

„Tavaly Szlovákiában az átlagos bruttó órabér 11,6 euró volt, miközben Csehország idevágó mutatója 12,6 euró”

– mondta Boris Tomčiak, a Finlord pénzügyi társaság elemzője.

A cseh átlagbér mintegy 150 euróval haladja meg a szlovákot, ráadásul a Morva folyón túl a munkanélküliek aránya is határozottan alacsonyabb.

A Klub 500 elemzéséből kiderül, 2002-től 2015-ig gazdasági szempontból fokozatosan felzárkóztunk Csehországhoz. 2002-ben a cseh gazdaság összteljesítményének mintegy 30%-án mozogtunk, amit 2015-re sikerült 49%-ra feltornázni (értelemszerűen Csehország mutatója 100). Ez pompás eredmény, tekintve, hogy szomszédunk kétszer népesebb. Viszont azóta megint nyílik az olló, és az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 2018-ban már csak 43,2%-on mozogtunk. Nálunk az adóterhek ugyancsak magasabbak: a vállalatok együttes adóterhe 49,7%-ra rúg, magyarán a nyereségből származó minden második euró az államkasszába vándorol, Csehország esetében e mutató 46 százalék – miközben az európai uniós átlag 39 százalék. A magas adók tetemes részét jórészt az államapparátus működtetése emészti fel: a közigazgatás minden egyes munkanapja 33,7 millió eurójába kerül a polgároknak, s ez az összeg viharos tempóban nő, hiszen a jelenlegi kormány első évében, 2016-ban „csak” 27,2 millió euró volt a napi számla. Ezen ne csodálkozzunk, ugyanis minden ötödik alkalmazott a közigazgatásban dolgozik. Ha ezt sikerülne lefaragni az e téren korántsem példaképnek számító olasz szintre, akkor a Klub 500 elemzése szerint 120 ezer hivatalnoktól válnánk meg, ami évente 2,7 milliárd eurós megtakarítást vonna maga után…

Ami igazán riasztó, hogy a cseh oktatásügy minden téren lekörözi a szlovákot, ez érzékelhető azon is, hogy Brünn és Prága egyetemei ezerszámra szippantják el a tehetséges szlovákiai diákokat, akiknek jelentős hányada az iskola befejezését követően már nem tér haza. Nem lehet véletlen, hogy Európában Szlovákiát egyedül megelőzve csak a parányi Luxemburg fiataljainak nagyobb hányada tanul külföldön. A legfejlettebb országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD adatai szerint a hazai oktatásügy minősége valamennyi mutató terén hanyatlik.

„Az oktatásügy színvonala a jövőben behatárolja a hazai gazdaság sikerét. Összességében egyetlen olyan fontos mutatót sem találtunk, amelyben Szlovákia jobban teljesítene Csehországnál, beleértve a versenyképességet, a tőkevonzó erőt, a bíróságok működését, a jogérvényesítést”

– közölte Tibor Gregor.

Az sem mellékes, hogy nálunk a tudományra és kutatásra fordított összeg nem éri el a hazai össztermék 1 százalékát sem, miközben Csehország idevágó mutatója már a 2 százalékot ostromolja.