Csehország és Szlovákia húsz évvel a válás után

A csehek egynegyede, míg a szlovákok egyötöde úgy látja, hogy Csehszlovákia kettéosztása az egyik félnek sem hozott hasznot.

    Egyebek között ezt mutatja annak a közelmúltban készített közös cseh-szlovák felmérésnek az eredménye, amelyet a szerdai cseh sajtó ismertet. Csehországban a felmérést a CVVM, míg Szlovákiában az IVO intézet készítette.    "Bebizonyosodott az, amire számítottunk, hogy a csehek ma kevésbé értik a szlovákot. A csehek mintegy fele állítja, hogy gond nélkül érti a szlovák nyelvet, míg a másik oldalon a szlovákok háromnegyedének nincs problémája a cseh nyelvvel" - jelentette ki a szociológus Paulína Tabery, a CVVM képviselője. Hozzátette: a 45 éven felüli csehek jól értik a szlovákot, a harmincéveseknél már problémák vannak, míg a legfiatalabbak egynegyede nem is érti az egykori társnemzet nyelvét.    Szociológusok szerint ez esősorban annak következménye, hogy Szlovákiában nagyon népszerűek a cseh audiovizuális alkotások, a filmek, a zene; mindenütt kaphatók cseh sajtótermékek, könyvek, míg fordítva, Csehországban ez egyáltalán nincs így. Például szlovák sajtót, könyvet szinte sehol sem kapni, és az érdeklődés is minimális.    Csehszlovákia szétválásának megítélése továbbra is nagyon összetett.     "Kiderült, hogy Csehszlovákia kettéosztásának megítélése nagymértékben korfüggő. A 30 éven aluliak nemigen tudnak erre a kérdésre mit felelni, s ha válaszolnak, nagyobb a beletörődés, a megértés. Az idősebbek, főleg a 60 éven felüliek viszont nagyon kritikusak, elítélőek. Ez érthető, hiszen életük nagyobbik részét abban az államban éltél le, amely már megszűnt" - mutatott rá Tabery.    Csehországban a szövetségi állam felbomlását a lakosság nem egészen kétötöde, Szlovákiában több mint kétötöde tartja jónak. Az önálló államok megalakulását a csehek kétötöde, a szlovákok háromötöde tartja jónak. Az Európai Unióhoz csatlakozást a csehek 39 százaléka és a szlovákok 59 százaléka minősítette jó lépésnek.    Bár a szövetségi állam kettéosztását az idő elteltével az emberek nagyobb megértéssel kezelik, továbbra is kritikusak és elítélőek azzal kapcsolatban, ahogy a válást a politikusok megvalósították. A csehek és a szlovákok egyaránt mintegy 70 százaléka ma is úgy gondolja, hogy egy ilyen kérdésről népszavazásnak kellett volna döntenie, s ennek elmaradása hiba volt. Ellenkező véleményt az emberek egyötöde fogalmazott meg.     Arra a hipotetikus kérdésre, hogyan menne ma Csehszlovákiának, ha húsz éve nem szűnt volna meg, a válaszadók kétötöde mindkét oldalon úgy vélte, hogy a csehek és a szlovákok is ma jobban élnének, mint a valóságban élnek.     A csehek kétötöde szerint Csehszlovákia felbomlásáért elsősorban a szlovákok a felelősek, 38 százalék úgy látja, hogy mindkét oldal egyaránt felelős. Szlovákiában a megkérdezettek fele azt válaszolta, hogy mindkét oldal felelőssége egyforma, 23 százalék szerint a szlovákok a felelősek, míg 18 százalék szerint a csehek.     A válás utáni legnagyobb nyereségnek a szlovákok 49 százaléka az állami önállóságot, függetlenséget, szabadságot jelölte meg. A csehek körében ezek az értékek csak 22 százalékos támogatást kaptak. Érdekes, hogy más "nyereséget" a csehek nem is jelöltek meg válaszaikban. A csehek 24 százaléka, a szlovákok 16 százaléka úgy véli, hogy az önállóság az egyik félnek sem hozott semmit.     A szlovákok fele számára a válás utáni legnagyobb veszteséget a gazdaság egy részének és a munkahelyeknek az elvesztése jelenti. A csehek a legnagyobb veszteségnek az állam területének és lakosságának csökkenését jelölték meg.     A felmérés kimutatta, hogy a közös állam felbomlása után megszűnt az egymásra mutogatás - ki miért felelős, ki kit lop meg, ki kire fizet rá -, ami Csehszlovákiában a cseh-szlovák együttélés egyik legfőbb feszültségforrása volt.    A többnemzetiségű Csehszlovákia - egymillió magyar nemzetiségű lakossal - az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918 októberében alakult meg, s 1992-ben szűnt meg. Az önálló Cseh-, illetve Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jén alakult meg.