Csak öt évnél hosszabb földbérlet esetén lehet EU-s pénzre pályázni

A mezőgazdasági termelők többsége bérelt földet művel. Vállalkozásukat csak akkor tudják fejleszteni, ha hosszabb lejáratú bérleti szerződéseket sikerül kötniük.TASR-felvételA termőföld piaci és hivatalos ára nem mindig egyezik. Amíg az előbbit általában a kereslet–kínálat határozza meg, addig az utóbbit a föld minőségi paraméterei (bonitás szerinti besorolása) alapján számítják ki és hagyják központilag jóvá.

A hivatalos ügyletek során, így például a földadó vagy a bérleti díj meghatározásakor, a termőföld hivatalos ára a mérvadó (lásd táblázatunkat).

Minimum egy százalék

A termőföld-tulajdonosok többsége képtelen maga művelni földjét, vagy eladni azt, főleg ha zsebkendőnyi területekről vagy nadrágszíjparcellákról van szó, ezért bérbe adja azt a helyi vagy közeli mezőgazdasági üzemeknek, magángazdáknak.

A bérbeadás feltételeit az 504/2003 Tt. számú törvény rögzíti. Ez a jogszabály mondja ki például, hogy a bérleti díj összege a föld hivatalos árának minimum 1 százaléka.

Néhány csallóközi gazdálkodótól azonban megtudtuk, ők inkább a másfél százalékot is megadják, s a földadó befizetését is vállalták annak érdekében, hogy vállalkozásukat fenntarthassák, azaz a földtulajdonosok „ne akarják a területet átpasszolni messziről jött gazdag idegennek, aki nem biztos, hogy a helyi lakosságot foglalkoztatja” vagy olyan vállalkozónak, aki lakóparkot épít majd az értékes telkeken. Az utóbbi gyakorlat főleg a főváros, valamint a nagyobb városok vonzáskörzetében dívik.

Bérleti díj általában októberben

Az említett jogszabály rendelkezik arról is, hogy a bérlő évente egyszer, visszamenőleg, általában október elsején fizeti a bérleti díjat, ha erről a felek szerződésben másként nem rendelkeztek.

A jogszabály a termelőt is védi abban az esetben, ha rendkívüli, előre nem látható, kivédhetetlen események miatt (ilyenek például természeti csapások) nem tud termést betakarítani, amelyet értékesítene.

A mezőgazdasági termelők többsége bérelt földet művel. Vállalkozásukat csak akkor tudják fejleszteni, ha hosszabb lejáratú bérleti szerződéseket sikerül kötniük.

Az uniós strukturális alapokból is csak abban az esetben tudnak pénzt lehívni, ha fel tudják mutatni: a művelt terület legalább 80 százalékán 5 évnél hosszabb ideig gazdálkodhatnak – erősítette meg a dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara munkatársa.

Rámutatott viszont arra, hogy az alanyi jogon járó területalapú támogatásokat minden regisztrált gazdálkodó megkapja, tehát az is, aki öt évnél rövidebb időre bérli a termőföldet.

A kormány által idén augusztusban elfogadottak értelmében viszont maradéktalanul be kell tartania a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” alapelveit. Ez pedig nagyon szigorú növényvédelmi, környezetvédelmi stb. szabályokat rögzít. Az 504/2003 Tt. számú jogszabály egyébkén részletesen taglalja, hogy egyes termények esetében (gyümölcsös, szőlő, faiskola, spárga vagy bogyósgyümölcs-termesztő terület, komlóültetvény, erdőterület stb.) milyen hosszú időtartamra lehet bérleti szerződést kötni, illetve miként lehet a megállapodást felbontani.

Ha egy évvel a szerződés lejárta előtt a bérlő vagy a bérbeadó írásban nem értesíti a másik felet arról, hogy a területet visszaveszi/visszaadja, úgy a földbérlet automatikusan meghatározott időre meghosszabbodik.

ĺrásos megállapodás

A földtulajdonosnak és a – bérlőnek írásos szerződést kell kötnie. A felek ebben állapodnak meg arról is, hogy pénzben vagy terményben történik a bérleti díj kifizetése.

Ajánlatos a szerződést alaposan elolvasni, esetleg értelmeztetni jogásszal.

A múltban ugyanis voltak esetek, amikor a bérlő – spekulatív szándékból – aránytalanul magas bérleti díjat kínált szerződéstervezetében, csak azt „felejtette ki” a szövegből, hogy hány évre fizeti a csillagászatinak tűnő összeget.

Ha a bérlő időben és rendesen teljesíti a szerződésből adódó kötelezettségeit, elsőbbséget élvez az új bérleti szerződés megkötésére.

A kivételek között sorolja a jogszabály azt az esetet, ha a földtulajdonos időközben mezőgazdasági vállalkozásba kezdett, vagy az új bérlő hozzá közel álló személy vagy olyan jogi személy, amelyben a tulajdonos tag vagy társtulajdonos. (gy)